Településügyi törvény tervezete

Ez az anyag 2001-ben készült a Belügyminisztériumban.

Készítette Szilvássy István, aki államtitkári megbízottként készítette ezt a tervezetet, amit a közelgő választások miatt az akkori BM vezetés már nem kívánt előterjeszteni.

Fontos! Szilvássy István azért kapta a megbízást Felkai Sándor államtitkártól, hogy valamelyest kompenzálják azért, amiért az általa elkészített és előterjesztett, miniszterelnök által elfogadott Magyar Köztársaság Lovas Díszegység projektből "közéleti terroristák" kifúrták


Tartalomjegyzék

A törvény célja.. 2
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.. 4
A törvény hatálya
Fogalom meghatározások. 5
A TELEPÜLÉS LÉTESÍTÉSE, MEGSZŰNÉSE, SZERVEZÉSE, TÍPUSAI, NYILVÁNTARTÁSA
A település létesítése, megszűnése, szervezése
A település nyilvántartása
A település szervezése, típusai
A település működése és üzemeltetése
A település működése
A település üzemeltetése, a közszolgáltatások és szervezésének alapelvei, általános szabályai
A közszolgáltatási szerződés
Fogyasztói védelem, a közszolgáltatások felügyeleti rendszere
A közszolgáltatás monopóliuma és a fogyasztóvédelem
A közszolgáltatásokat felügyelő intézmények
A helyi közszolgáltatásokat felügyelő bizottság feladata és működése
Területi közszolgáltatás-felügyelet
Közszolgáltatásokat felügyelő országos központ
Egyes vagyongazdálkodással kapcsolatos szabályok
A társasházzal és a felújításokkal kapcsolatos egyéb szabályok
Egyes közszolgáltatás működtetésére és gazdálkodására vonatkozó előírások
Település rendezése
A közterülettel, a település arculatával, rendezettségével kapcsolatos különös szabályok
A településrendezéssel foglalkozó más jogszabályok kiegészítése, módosítása
A településfejlesztést meghatározó dokumentumok
A településpolitikai határozat
A településfejlesztési koncepció
A településfejlesztési program
A településfejlesztési terv
A településfejlesztés eszközei
A településfejlesztés és üzemeltetés sajátos intézményei
A település Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsa
A központi állami szervek és egyéb szervezetek településügyi feladatai, Országos Településügyi Tanács
Nyilvánosság és társadalmi részvétel
A település információs rendszere
Vegyes és záró rendelkezések
1. sz. Melléklet a 2001. évi ... településügyi törvényhez
A helyi közszolgáltatások felsorolása:
Megjegyzés:

 


2001. évi ..... törvény

a településügyről

(munka-anyag 1. változat)

 

 

Az állampolgárok a településügy fogalmával meghatározható feltételrendszerben és földrajzi térben kezdik meg, élik le és fejezik be életüket.

Az Országgyűlés ennek megfelelően a települések meghatározásával, létesítésével, szervezésével, működtetésével és üzemeltetésével, továbbá fejlesztésével, rendezésével, és az ehhez kapcsolódó köz- és közösségi vagyongazdálkodással, szolgáltatásokkal és fogyasztói védelemmel, valamint a településügy intézményrendszerével kapcsolatban a következő törvényt alkotja.

1. §

A törvény célja

(1)     a helyi önkormányzatok és hivatalának, intézményeinek tevékenységében a közhatalmi, jogalkotói és jogalkalmazói, hatósági, illetve a településgazdálkodási feladatok, tevékenységek szétválasztása a helyi társadalmi, gazdasági folyamatok ésszerűsítése és demokrácia fejlesztése érdekében;

(2)     a helyi közszolgáltatások terén a fogyasztói érdekvédelem erősítése, intézményeinek kiépítése;

(3)     a közszolgáltatások jellegéhez igazodó egyes piaci és gazdálkodási feltételek meghatározása;

(4)     a települések kiegyenlített, esélyegyenlőségen alapuló működését és fejlődését biztosító intézményrendszer korszerűsítése, fejlesztése,

(5)     a településügy egyes szakági tevékenységére azonos, általános elvek és szabályok meghatározása, a településügy intézményrendszerének korszerűsítése.

 

 

 

 

 

 


I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2. §

A törvény hatálya

(1)     A törvény hatálya a településügy tárgykörében kiterjed:

a)         a település létesítésére, megszűnésére, szervezésére, nyilvántartására,

b)         a település működését és üzemeltetését biztosító közszolgáltatásokra és a kapcsolódó fogyasztóvédelemre,

c)                   a település helyi köz- és közösségi vagyon gazdálkodására, kezelésére, továbbá

d) a település rendezésére, fejlesztésére,

e)         ezek intézményrendszerére.

(2) E törvény rendelkezései és hivatkozásai alapján egymással együttműködve, összehangoltan látják el a településügyi feladatokat az önkormányzat és hivatala, intézményei, gazdálkodó szervezete, továbbá jogszabályok alapján megbízott szervezet, valamint a lakosság által létrehozott vagy érdekvédelmében tevékenykedő szervezet, a gazdálkodó szervezetek, az állami és a magán intézmények, az érdekvédelmi szervezetek, amelyek e törvény alapján létrejövő településfejlesztési és üzemeltetési szervezet keretében működnek együtt.

(3)     Az állami szervek és a helyi önkormányzatok a jogszabályokban meghatározottak szerint

a)  közreműködnek a településügyi feladatok végrehajtását szolgáló feltételek megteremtésében,

b)  végrehajtják településügyi feladataikat, döntenek a hatáskörükbe tartozó ügyekben,

c)  információk adásával, rendelkezésükre álló forrásaikkal támogatják segítik, végrehajtják a településfejlesztési, - rendezési és - üzemeltetési tevékenységet, továbbá

d)  ellenőrzik a településügyi jogszabályok előírásainak betartását, közhatalmi eszközeikkel eljárnak ezek betartása érdekében.

(4)     Az (1) pontban meghatározott egyes témakörök részletes szabályait más jogszabályok is tartalmazzák.

(5)     Az e törvényben foglalt szabályoktól - ha e törvény másként nem rendelkezik - más törvény csak kivételesen és különösen indokolt esetben térhet el.

3. §

 

Fogalom meghatározások

 

E törvény alkalmazásában:

település valamely embercsoport lakóhelyének és munkahelyének, kulturális örökségének, társadalmi, gazdasági életének együttes, összefüggő térbelisége, amely az ország földrajzilag meghatározott és közigazgatási eljárás során lehatárolt területén, az ott lévő természeti és épített környezetben helyezkedik el, illetve működik, amelynek helye földrajzilag leírható, neve és közigazgatási száma van. A “település” fogalma e törvény és alkalmazása szempontjából megegyezik a “helység” fogalomnak statisztikai és más szakértelmezésével.

A települések földrajzilag összefüggő területen természeti, gazdasági, társadalmi azonosságok alapján tájegységet, tájat, illetve igazgatási, fejlesztési, működtetési szempontok szerint kistérséget, megyét, régiót alkotnak.

település területe az a közigazgatási eljárás keretében lehatárolt földrajzi terület, amely a település neve alatt a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott és helyrajzi számmal ellátott területek (telkek) összessége.

településrész - a település területének egy meghatározott része, amely más részektől területhasználatban megkülönböztetett, a helyi önkormányzat által határozatban lehatárolt település része, amely esetenként részönkormányzattal rendelkezik. Fajtái: központi belterület, egyéb belterület, külterületi lakott hely.

belterület -  bel-telkek, valamint a köztük és körülöttük húzódó közterületek együttese, amely a beépített - és közterületeken kívül telekalakításra és beépítésre felhasználható területrészekre is kiterjed, és, amelynek határát a település általános vagy összevont rendezési terve tartalmazza. Egy településnek több, össze nem függő belterülete is lehet. Ezek közül sajátos belterület a központi belterület, amelynek területén a település közigazgatási szervei, a történetileg kialakult és a rendezési tervben elismert központ, valamint az egybefüggő lakott helyek helyezkednek el. Az egyéb belterület az a központi belterülettel nem összefüggő településrész, amelynek működtetése, üzemeltetése, rendezése és fejlesztése a belterületre érvényes szabályok szerint történik.

külterület a település - általános rendezési tervében meghatározott - belterületi határán kívül eső része, mezőgazdasági, erdőgazdasági, bányaművelési hasznosítású, továbbá a belterületen kívül eső helyközi közlekedést, vízgazdálkodást, környezet- és természetvédelmet szolgáló, nem vagy nem jellemzően a lakhatást és a személyi szolgáltatásokat szolgáló területe.

lakott hely (belterületi és külterületi) az a hely, ahol az ember vagy embercsoport a maga testi épségének, egészségének és anyagi javainak, szellemi fejlődésének és szocializációjának megvédése és fejlesztése céljából alkalmas módon berendezkedik és ezekhez szükséges közszolgáltatások állandó jelleggel - jogszabályok alapján - rendelkezésére állnak.

külterületi lakott hely a központi és egyéb belterületi határokon kívül eső külterületen -, a település határain belül lévő, általában a belterületi népességszámhoz képest kisebb számú lakos által lakott hely, amely rendezési szempontból főként magányos, faluszerű lakott hely, illetve, amelynek a letelepedés célját a mezőgazdasági, ipari, bánya, közlekedési, egészségügyi, szociális, büntetés végrehajtási és egyéb tevékenység határozott meg.

közterület - az adott településen a köz-, vagy közösségi tulajdonban lévő azon telkek összessége, amelyek a közlekedés, a település közösségi életének területszükségletét és általában a vonalas anyagi közszolgáltatások berendezéseinek elhelyezését szolgálja, és a településrendezés jogszabály által meghatározott dokumentumaiban közterületnek minősítenek.

közterületi műtárgy - az az építmény vagy gép, berendezés, amely biztosítja a közterület rendeltetésszerű használatát (pl. pihenő-padok, játszótéri elemek, világítóoszlopok, közlekedésbiztonsági, közmű berendezések, gyaloghidak, stb.).

közmű és közüzemi műtárgy – a közszolgáltatás tárgyi eszköze, az az építmény, gép, berendezés, vonalas műszaki létesítmény, amely biztosítja a közüzemi szolgáltatások ellátásának technológiai, műszaki feltételeit. A közművet alkotó vagyontárgy mindaddig korlátozottan forgalomképes, amíg az közműnek minősül;

közüzemaz a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet, amelynek egyetlen és kizárólagos tevékenysége egy adott (pl. vezetékes gáz, ivóvíz, távhő, stb.), közszolgáltatás ellátása és ezt csak az ennek üzemvitelével, elszámolásával, számvitelével, szervezésével, kutatás-fejlesztésével és fogyasztói szolgálattal, saját munkaszervezetének ellátásával foglalkozó tevékenységek egészítik ki. Ez vonatkozik minden olyan gazdálkodó szervezetre, amely költségvetési szerv vagy közhasznú szervezet vagy gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy tulajdonosa a helyi önkormányzat, az állam egy személyben, vagy több helyi önkormányzat, illetve fogyasztó a tulajdonosa, vagy magántulajdonban van. A közüzem általában és alapvetően az anyagi jellegű közszolgáltatásokat elvégzésére jön létre.

intézet - megegyezik a közüzemmel azzal a különbséggel, hogy az általában és alapvetően a humán közszolgáltatásokat végzi illetve elvégzésére jön létre.

közüzemi szolgáltatás - a közüzem, az intézet által biztosított és nyújtott közszolgáltatás.

köztulajdon - az állam vagy a helyi önkormányzat, illetve az állam és a helyi önkormányzat közös tulajdonában lévő vagyontárgy, vagyoni jellegű jogosultság.

közösségi tulajdon – az az oszthatatlan vagyon tárgy, vagyoni jellegű jogosultság – közmű, közüzemi és közterületi műtárgy, középület vagy egyéb közszolgáltatási célokat szolgáló létesítmény és ezek telekingatlana, stb. -, amely a lakosság, a településen székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személyiségű szervezet, valamint egy vagy több helyi önkormányzat hozzájárulásával keletkezett. Ezek mellett a közösségi tulajdonhoz állam vagyoni hozzájárulás is társulhat. A vagyoni hozzájárulók, kivéve az államot, amely csak jogszabályban meghatározott esetekben tartozik ide, a közösségi tulajdonnal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket saját maguk vagy képviselő útján közösen gyakorolják illetve viselik.

közműtársulat – közmű létesítését célzó beruházás szervezésére, finanszírozására és ezzel a település közművagyonának fejlesztésére létrejött közösségi tulajdonú, jogi személyiségű közhasznú szervezet vagy gazdasági társaság, amely a beruházás befejezését követően, a közmű létrehozásával felszámolásra kerül és a keletkezett vagyon oszthatatlan közösségi tulajdonként működik tovább és közművét közszolgáltatási szerződéssel megbízott szervezet üzemelteti.

magán közmű vagy magánintézet – amely magántulajdonban van és közszolgáltatást végző közüzemként vagy intézetként működik.

településügy az emberi lét és társadalom működéséhez szükséges környezeti, társadalmi, gazdasági feltételeket biztosító olyan ágazatközi közigazgatási, településirányítási tevékenység-komplexum, amely a település spontán működését, fejlődését meghatározó folyamatokat, adott történelmi periódusban, éppen a működés ésszerűsítése és a fejlődés biztosítása érdekében az állami és nem állami intézményrendszerben és ezek közötti összefüggésekben létezik. A településügy az állampolgár és az állampolgárok adott csoportjának személyes életvitelét és közösségi létét befolyásoló dolgok és ezek működése, amelyre nemcsak önmaga van hatással. A településügy a településfejlesztési-, rendezési és - üzemeltetési tevékenységek, az e feladatokat ellátó szervezetek viszonyai és az ezekre irányuló szabályok összessége.

településfejlesztés a településre kiterjedő olyan társadalmi, gazdasági, műszaki, tervezési és környezetalakító tevékenység, amelynek célja a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyainak a javítása, a település fenntartható fejlesztésének,  fejlődésének a biztosítása.

településfejlesztési terv: a településfejlesztésre vonatkozó koncepció, program és éves terv gyűjtőfogalma.

településtervezés: a települések komplex- társadalmi, gazdasági, környezeti és műszaki- fejlesztésére irányuló tervezési tevékenységek összegsége.

településrendezés: a települési önkormányzatnak a településfejlesztési döntésekben meghatározott célok megvalósulását szolgáló műszaki tervezési, szabályozási és igazgatási tevékenysége.

településüzemeltetés: a helyi közszolgáltatásokat biztosító humán és anyagi infrastruktúra folyamatos működését elősegítő igazgatási, jogi, gazdálkodási és szolgáltatási tevékenység.

településpolitika: a település fejlesztésére, rendezésére és működésére vonatkozó stratégiai elképzelések és azok megvalósítását szolgáló eszközök összessége.

helyi közszolgáltatás: mindaz a tevékenység, amelynek eredményeként a természetes és jogi személyek, továbbá más szervezetek szükségleteiket - jogszabályi kötelezés vagy az önkormányzat közhatalmi döntése alapján - mindenki számára azonos feltételek mellett biztosított vagy hozzáférhető módon elégíthetik ki, és amelynek rendelkezésre állásáról a helyi önkormányzat gondoskodik.

 


II.      Fejezet

 

A TELEPÜLÉS LÉTESÍTÉSE, MEGSZŰNÉSE, SZERVEZÉSE, TÍPUSAI, NYILVÁNTARTÁSA[1]

4. §

 

A település létesítése, megszűnése, szervezése

 

(1)     Magyarország teljes területét közigazgatási határokkal lehatárolt települések foglalják el. Település létesítése meglévő települések átszervezésével, más településből való kiválással, település szétválásával, települések egyesítésével a vonatkozó jogszabály szerint történik.

(2)     A település megszűnik, ha a közigazgatási határokkal lehatárolt területén megszűnik valamennyi lakott hely, munkahely és az utolsó lakott hely vagy munkahely megszűnését követő kilencven nap alatt legalább egy új nem jön létre.

(3)     A település megszűnését a Kormány felterjesztése alapján a Köztársasági elnök mondja ki és rendelkezik a megszűnt település területének és köz-, közösségi vagyonának más településhez való csatolásáról.

(4)     [2]A kiválással, szétválással létrejövő településen, annak önállóságát kimondó döntés napjától a helyi önkormányzat megalakulásáig a területileg illetékes közigazgatási hivatal a település igazgatására és érdekeinek képviseletére közigazgatási biztost nevez ki, aki erre az időszakra felhatalmazást kap, hogy a helyi önkormányzatokról szóló jogszabály szerint a polgármester és a képviselő testület feladat- és hatáskörét a település érdekében ellássa.

(a)        A közigazgatási biztos feladata különösen az önkormányzat megalakulásáig, a vagyonmegosztási ügyekben a település jogos érdekeinek érvényesítése, legalább a korábbi szinten a településüzemeltetési közszolgáltatások, továbbá a helyi közigazgatási szolgáltatások fenntartása. Településfejlesztési és rendezési ügyekben általában nem jár el.

(b)       Intézkedései során a vonatkozó jogszabályok mellett, köteles figyelembe venni azon helyi civil szervezetek testületi állásfoglalását, amelyek alapszabályuk szerint a település létesítésével, szervezésével, üzemeltetésével, fejlesztésével foglalkoznak.

(5)     A területileg illetékes közigazgatási hivatal a településre közigazgatási biztost rendelhet ki azokban a meghatározott esetekben, amikor a településnek nincs helyi önkormányzata.[3]

(6)     A település közigazgatási megbízottjának kirendelésével, kinevezésével, működésével, feladatkörével, jogaival és kötelezettségeivel, továbbá felelősségével kapcsolatos szabályokat a Belügyminiszter határozza meg.

 

 

5. §

A település nyilvántartása

(1)     A települések közigazgatási besorolását igazoló okirat alapján kerülnek nyilvántartásba. Az okirat tartalmazza a település nevét, típusát, megyébe való besorolását, a földhivatali nyilvántartás szerinti területét, a településrészek felsorolását – ideértve a külterületi lakott helyeket -, a legutóbbi népszámlálás szerinti lakónépesség számát, a Központi Statisztikai Hivatal által adott jelzőszámát, valamint mellékletként a település korábbi neveinek felsorolását és, ha van kisebbségi önkormányzata, megnevezését a kisebbség anyanyelvén, továbbá múltjának rövid ismertetését.

(2)     A települést érintő településszervezési változás esetén a változás jellege szerint új okirat kerül kibocsátásra.

(3)     A nyilvántartásról, a bekövetkező változások követéséről és a kapcsolódó eljárásról a Kormány külön jogszabályban rendelkezik.

(4) A település közigazgatási besorolásáról szóló okiratot a Belügyminiszter felterjesztése alapján a Köztársasági Elnök adja ki.

(5) A település nyilvántartásában felsorolt település részeknek, függetlenül attól, hogy lakott hellyel rendelkeznek, vagy sem, a címnyilvántartásban is szerepelnie kell.


 

6. §

A település szervezése, típusai

(1) A települések alaptípusai a Magyar Köztársaság alkotmánya[4] értelmében a község, a város és a főváros, továbbá a főváros kerülete.

(2) A település - közigazgatási és közszolgáltatási tevékenységeinek térségi kiterjedése szempontjából - lehet város, megyei jogú város, nagyközség, község.

(3) A város, a megyei jogú város és a nagyközség felelőssége és feladata, hogy a saját területén és/vagy közigazgatási, közszolgáltató szervezete által egyenlő feltételekkel biztosítsa egy adott térségben más település lakossága, fogyasztója számára a közszolgáltatásokat és a közigazgatási szolgáltatásokat, ha arra igényt más települési önkormányzat bejelent, vagy jogszabály alapján hatáskörébe utalta azokat. A térségi lehatárolást jogszabály vagy az érintett települések önkormányzatainak megállapodása határozza meg.

(4) A település státuszának megváltoztatására irányuló eljárás a területszervezési eljárásokról szóló 1999. évi XLI. törvény szerint történik. A státuszt a (3) pontban foglaltak figyelembe vételével kell meghatározni. A település státuszának nyilvántartását, és a státusz 2000. január 1-től számított minden tizedik évben történő felülvizsgálatát a Belügyminiszter a Központi Statisztikai Hivatal javaslatára miniszteri rendeletben szabályozza és felügyeli.

(5) Országos településpolitikai határozatban kell meghatározni a következő időszakra vonatkozóan az ország település-szerkezeti fejlődésének céljait és programját, és ennek keretében a települések státuszának tervezett alakulását, amelyet a településüggyel és területfejlesztéssel foglalkozó kormányszervek az érintett érdekképviseletek és szakmai szervezetek bevonásával készítenek el.

(6) A város és község sajátos típusai, továbbá egyéb jellemzők szerinti csoportjai az országos településpolitikai határozatban megkülönböztethetők és a kormányszerv a településügyi és területfejlesztési, valamint más szakági (pl. gazdaságfejlesztési, közlekedési, humánszolgáltatási, stb.) beavatkozásainál ezekre vonatkozóan sajátos eljárást, támogatást írhat elő.

A megkülönböztetésnek azonban összhangban kell lennie a települések és a helyi önkormányzataik egyenjogúságával, fejlődési esélyegyenlőségükkel, valamint a településfejlesztés országos, regionális, megyei és kistérségi koncepciójával.

Ezért a kormányszerv köteles a település- és területfejlesztési folyamatokba történő beavatkozása, továbbá támogatások meghirdetése előtt előzetes hatásvizsgálatot lefolytatni, a várt hatásokat megállapítani és ezek eredményéről a döntéshozót és a szakmai szervezeteket, érdekképviseleteket tájékoztatni.

 

 


III.    fejezet

A település működése és üzemeltetése

7. §

A település működése

(1)     A település működésének tartalma a település természeti és épített környezetével összhangban a lakosság életfeltételeihez és életminőségének fejlesztéséhez, továbbá a társadalmi és gazdasági tevékenységek gyakorlásához, ezek fejlesztéséhez szükséges feltételek és eszközök biztosítása, használata.

(2)     A működéshez szükséges alapfeltételekhez minden településnek joga van. Az alapfeltételek biztosításáért az állam szavatol.

A település működéséhez szükséges alapfeltételek normatíváit a Belügyminiszter előterjesztése alapján a Kormány Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottsága határozza meg. Az alapfeltételek normáinak meghatározását legalább öt évenként meg kell újítani.

A helyi önkormányzat az 1990. évi LXV. törvény szerint joga és kötelessége a település működésének szervezése és feltételeinek biztosítása.

(3)     A település működéséhez szükséges közösségi feltételek szervezése és a helyi lakosság egyes csoportjai esetében a személyes életfeltételekről való gondoskodás a helyi önkormányzat és az állam feladata, hatásköre.

(4)     A helyi önkormányzat a saját maga eszköz-, illetve saját intézményrendszerével biztosítja és szervezi a település működéséhez szükséges közhatalmi, közigazgatási és a településüzemeltetési tevékenységeket, valamint a társadalmi és gazdasági élet működésének, fejlesztésének alapfeltételeit. Ezeket egészítik, bővítik ki, fejlesztik tovább az állam, a lakosság, a helyi gazdálkodó nem adó jellegű és egyéb szervezet által juttatott anyagi jellegű és pénzhozzájárulások. Mindezek átláthatósága, a szubszidiaritás és a partnerség érvényesülése, továbbá a vagyoni hozzájárulók jogainak gyakorlása érdekében e törvényben meghatározott intézmény-rendszer jön létre.[5]

(5)     Az állam az Országgyűlés döntése alapján - pályázat útján - biztosítja azon települések működéséhez szükséges anyagi feltételeket, amelyeknek az önkormányzata önhibán kívül hátrányos helyzetűvé vált.

A törvény hatályba lépését követően, három évenként a hátrányos helyzetűséget felül kell vizsgálni. Amennyiben a vizsgálat a hátrányos helyzetűséget továbbra is megállapítja, a támogatás folyósításának további feltétele, hogy az önkormányzat programot dolgozzon ki és fogadjon el a következő három évben a település működésének kondicionálására és fejlesztésére. Ehhez igényelheti a területileg illetékes megyei önkormányzat és a területi államháztartási és közigazgatási információs szolgálat (TÁKISZ), valamint a közigazgatási hivatal közreműködését, melyek kötelesek közreműködni.[6]

A program teljesítése a feltétele a vizsgálat évében esedékes, az önkormányzati képviselőket, valamint a vezető köztisztviselőket illető tiszteletdíjak, illetve prémium, jutalom kifizetésének.

A hátrányos helyzetűség és a program teljesítésének felülvizsgálatát az önkormányzati érdekképviseletek, a területileg illetékes közigazgatási hivatal, a megyei fejlesztési tanács képviselőjéből álló bizottság végzi, melynek szervezését, működését a Belügyminiszter rendeletben határozza meg.

(6)     A település működését rendkívüli körülmények (pl. katasztrófa) esetén a helyi önkormányzat mellett vagy helyette más állami vagy egyéb szervezet biztosíthatja.

 

8. §

A település üzemeltetése, a közszolgáltatások és szervezésének alapelvei, általános szabályai

(1) A település üzemeltetése a helyi közszolgáltatások biztosítása, illetve a település természeti és épített környezetének, valamint kulturális örökségének fenntartására, karbantartására, felújítására irányuló tevékenységek.

(2) Helyi közszolgáltatás mind az a tevékenység, amelynek eredményeként a településen élő és tartózkodó természetes, illetve ott működő jogi személyek, valamint más szervezetek szükségleteiket, mindenki számára azonos feltételek mellett, biztosított vagy hozzáférhető módon elégíthetik ki, és, amelynek rendelkezésre állásáért a helyi önkormányzat felelős.

A helyi közszolgáltatások nyújtásáról és szervezéséről – ideértve az önkormányzat helyi rendeletét is - jogszabálynak kell rendelkeznie.

(3) Helyi közszolgáltatást a település valamennyi településrészre kiterjedően biztosítani kell. Belterületen, külterületi lakott helyen valamennyi lakos számára nyújtani kell valamennyi igényelt, a lakhatáshoz és a gazdasági, társadalmi tevékenységhez és a település folyamatos működéséhez, fejlődéséhez, illetve a külterületen a rendezési terv alapján meghatározott tevékenységekhez szükséges helyi közszolgáltatásokat.

(4) A helyi közszolgáltatások megszervezéséért és működtetéséért a település önkormányzata felelős.

(5) A helyi közszolgáltatás tartalma szerint lehet humán és anyagi közszolgáltatás. A humán és anyagi közszolgáltatások felsorolását az 1. sz. Melléklet tartalmazza. Az önkormányzat rendelete vagy más jogszabály a felsoroltakon kívül más helyi közszolgáltatást is megállapíthat.

(6) Bármely, helyi önkormányzati költségvetésből finanszírozott intézmény, közhasznú vagy más gazdálkodó szervezet létrehozhat, nyújthat helyi közszolgáltatást, ha, mint közszolgáltató az adott szolgáltatás végzésére jogszabály alapján jogosult és a helyi önkormányzattal közszolgáltatói szerződést kötött, függetlenül attól, hogy más tevékenységi kört is végez. Jogszabály bizonyos közszolgáltatás ellátását közüzem, illetve intézet létesítéséhez, működtetéséhez kötheti.

(7) A helyi önkormányzat a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatást közszolgáltatási szerződés alapján

(a) az egyszemélyi tulajdonában lévő vagy más önkormányzatokkal, illetve a helyi lakossággal, jogi személyiségű szervezetekkel közösen alapított gazdasági társasággal, költségvetési intézménnyel, közhasznú szervezettel végezteti el,

(b) más gazdálkodó szervezetet bízhat meg,

(c) koncesszióba adhatja külön törvény rendelkezései szerint.

A közszolgáltatás szerződésbe adásának speciális feltételeit, illetve annak gyakorlásához közüzem, vagy intézet létesítését, működtetését e törvény előírásain kívül más jogszabály előírhatja vagy kiegészítheti.

(8) A közüzemben és az intézetben - különösen a működés folyamatosságára -  a közszolgáltató által foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire vonatkozó munkahelyi szabályokat kollektív szerződésbe kell foglalni.

A közszolgáltató szervezetek kötelesek gondoskodni a szolgáltatást végző alkalmazottaik rendszeres szakmai képzéséről, továbbképzéséről.

(9) A közszolgáltató szervezetekkel kapcsolatos szakmai, technikai-technológiai minimum követelményeket, az e szervezetekben foglalkoztatottakkal szembeni speciális képesítési követelményeket a közszolgáltatási tevékenységet szabályozó ágazati jogszabályban kell meghatározni.

(10)Az önkormányzat a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatás biztosítása érdekében - a közszolgáltatási szerződésben átadott feladatok tekintetében - a közszolgáltatót meghatározott feladat ellátására utasíthatja az ennek végrehajtásával járó indokolt többletköltségek megfizetése mellett.

(11)A közszolgáltató támogatása, fejlesztése:

(a)         Az önkormányzat vagyonából teljes egészében vagy részben létesített közhasznú vagy költségvetési intézményként működő közszolgáltatót (intézetet, intézményt, közüzemet, közhasznú szervezetet, stb.) megilleti az általa ellátott helyi közszolgáltatásokkal arányos önkormányzati költségvetési támogatás és a feladatának ellátásához szükséges, az önkormányzat és más alapítók által biztosított ingatlanok, tárgyi eszközök használatának joga. A használati jogot és kötelességet a közszolgáltatási szerveződésnek kell tartalmaznia.

(b)         Az ilyen közszolgáltató működésének nyeresége csak az általa végzett közszolgáltatás és ezt szolgáló ingatlanok, eszközök felújítására, korszerűsítésére fordítható. Az anyagi érdekeltséget úgy kell megállapítani, hogy az együttesen és arányosan ismerje el a közszolgáltatás színvonalának bázishoz mért megőrzését is és időarányos fejlesztését is.

(c)         A magántulajdonban lévő közszolgáltató működési feltételeit a tulajdonos köteles biztosítani, amelyhez az önkormányzat, illetve az ágazati minisztérium a jogszabályban és a közszolgáltatási szerződésben meghatározott mértékű támogatást nyújt a közszolgáltatás ellátásához. Az ilyen közszolgáltatóval kötött koncessziós vagy közszolgáltatási szerződésben kell meghatározni a közszolgáltatás[7] mennyiségi és minőségi felújításának, karbantartásának, fejlesztésének ütemezését és módját.

(d)         Jogszabály, egyes sajátos esetben, a fentiektől eltérő szabályozást megállapíthat.

(12)A települési közszolgáltatásokat az igénybevevők (fogyasztók, stb.) térítésmentesen vagy térítéssel vehetik igénybe.

(13)A közüzemi szolgáltatásból a fogyasztó csak jogszabályban meghatározott feltételek mellett zárható ki. Az alapvető életszükségleteket kielégítő anyagi közszolgáltatásokból - különösen: vízellátás, háztartási energiaellátás - a fogyasztó nem zárható ki, de a szolgáltatás a jogszabályban meghatározott még elégséges minimumra korlátozható. A még elégséges szolgáltatás költségeit - más kötelezhető hiányában - a települési önkormányzat viseli.

(14)A törvény kötelezővé teheti a közszolgáltatás igénybe vételét, ha az jelentős közegészségügyi, járványügyi, természet- és környezetvédelmi vagy közbiztonsági  szempontból indokolt.

(15)A közszolgáltatási feladatok ellátása során a  közszolgáltató szervezet a jogszabályban meghatározott legkisebb költség elvét[8] köteles érvényesíteni. A szolgáltatási díj csak olyan költségelemeket tartalmazhat, amellyel szemben tényleges szolgáltatás történt. A költségelemekről a fogyasztót tájékoztatni kell.

(16)A településüzemeltetésben résztvevők kötelesek együttműködni a közszolgáltatások környezeti ártalmainak csökkentése érdekében.

(17)Felhatalmazást kap a Kormány a településüzemeltetéssel és a közszolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálására, a szükséges kiegészítések, módosítások elvégzésére, törvénymódosítás beterjesztésére, továbbá, hogy az egyes helyi közszolgáltatásokra vonatkozó ellátási minimumot település-, igénybevételi-, fogyasztói típusok szerint megállapítsa.[9]

 

9. §

A közszolgáltatási szerződés

(1) A helyi közszolgáltatás elvégzésére az önkormányzat - a vonatkozó jogszabály alapján - tendert ír ki a törvény hatályba lépését követő kilencven napon belül. A tender elbírálásába a település működésére, fejlesztésére, a lakosság önszerveződésével létrehozott helyi társadalmi szervezetet és a településen működő gazdasági érdekképviseletet be kell vonni. A tender nyertesével köti meg az önkormányzat a közszolgáltatási szerződést.

(2) A közszolgáltatási szerződés az önkormányzat és a közszolgáltató szervezet megállapodása arra, hogy az önkormányzat felelősségi körébe tartozó közszolgáltatást a szerződésben meghatározott feltételekkel, a jogszabályok előírásainak megfelelően a szerződő közszolgáltató látja el.

(3) A közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni:

a) az ellátandó közszolgáltatást, a részfeladatok egyértelmű leírásával;

b) a teljesítés módját, idejét, a feladat gyakoriságát, a működés illetékességi területét;

c) a feladatellátás mennyiségi és minőségi követelményeit;

d) a végrehajtás önkormányzati és fogyasztói ellenőrzésének rendszerét és garanciáit;

e) a szolgáltatás finanszírozásának rendjét;

f) az önkormányzati költségvetési támogatás mértékét, a támogatás feltételeit;

g) a szolgáltatás ellenértékének mértékét és a megfizetés módját;

h) a szolgáltatási díjak megállapításának és ellenőrzésének szabályait;

i)  a közüzemi szerződési kötelezettség alanyait,

j)  a szolgáltatáshoz szükséges köz-, közösségi tulajdonban lévő eszközök rendelkezésre bocsátásának módját;

k) a köz-, közösségi tulajdonban lévő vagyontárgyak használatának, karbantartásának, felújításának és pótlásának szabályait;

l)  a közüzem, az intézet esetén a szolgáltatásokhoz szükséges eszközök mennyiségi és minőségi előírásait, az alapfeladat ellátáshoz kapcsolódó egyéb, ellátható tevékenységek körét;

m)        a szerződés megszűnésének, felmondásának, módosításának szabályait;

n) a szolgáltatást végző munkavállalóval kapcsolatos követelményeket;

(4)     Az egyes közszolgáltatási fajták szerződési rendszerének, tartalmának részletes szabályait az ágazati miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg, továbbá jogszabály a közszolgáltatási szerződés tartalmára további kötelező elemeket írhat elő.

(5)     A közszolgáltatási szerződésre egyéb, jogszabályban nem rendezett esetekre a polgári jogi szerződésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

 


IV. fejezet

Fogyasztói védelem, a közszolgáltatások felügyeleti rendszere

 

10 §

A közszolgáltatás monopóliuma és a fogyasztóvédelem

A közszolgáltatás természetes monopólium, amely a közszolgáltatót a fogyasztóval, az igénybevevővel szemben monopolhelyzetbe hozza. Ezért az állam a közszolgáltatást igénybe vevőt, a fogyasztót megkülönböztetett védelemben részesíti, miközben a közszolgáltató gazdaságos és biztonságos működéséhez az alapfeltételeket biztosítja a következők szerint:

(1) A közszolgáltatási szerződés és módosításai nyilvános, azt valamennyi igénybe vevő (fogyasztó) vagy képviselője számára hozzáférhetővé kell tenni.

Erről a helyi önkormányzat vagy az illetékes állami szerv köteles gondoskodni. Hasonlóképpen kell eljárni a közszolgáltató és az önkormányzat között külön szerződés, megállapodás alapján történő vagyon mozgásáról, anyagi jellegű hozzájárulásról, elszámolásról.

(2) A Kormány, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal és a Fogyasztói Főfelügyelőség felhatalmazást kap, hogy e törvény hatálybalépését követő száznyolcvan nap alatt közösen hozzák létre, szervezzék meg a helyi, a térségi és az országos közszolgáltatások felügyeletének valamennyi szakágra kiterjedő egységes intézményrendszerét.

Az intézményrendszernek biztosítania kell, hogy a közszolgáltatások minősége, mennyisége, igénybevételének módja és a vele szemben álló díjak, azok tartalma és a fizetésük körülményei megfeleljenek egymásnak, a közszolgáltató és a közszolgáltatást igénybevevő fogyasztó között kiegyenlített piaci erőviszonyok legyenek, a közszolgáltató természetes monopol helyzetével, erőfölényével vissza ne éljen, illetve a fogyasztói érdekvédelem teljes körűen ellensúlyozza a közszolgáltató monopóliumát

Az intézményrendszer hatáskörét, eszközrendszerét, működési feltételeit úgy kell meghatározni, hogy képes legyen a fentieket a közszolgáltatásoknak a gazdasági és társadalmi élet, az egyes állampolgár életfeltételeinek és minőségének meghatározó jelentőségével arányosan biztosítani.

 

11. §

A közszolgáltatásokat felügyelő intézmények

(1) A közszolgáltatások felügyelete valamennyi közszolgáltatási szakágra és településre, valamint az 1. számú Mellékletben felsorolt tevékenységre terjedjen ki.

A közszolgáltatások felügyeleti intézmény-rendszere háromszintű a következők szerint:

(a)     településeken az adott helyi közszolgáltatás felügyeleti bizottsága;

(b) területi (          megyei vagy térségi) közszolgáltatás-felügyelet,

(c)     országos szintű a Közszolgáltatásokat Felügyelő Országos Központ.


12. §

A helyi közszolgáltatásokat felügyelő bizottság feladata és működése

(1) Minden egyes helyi közszolgáltatás felügyeletére helyi közszolgáltatás-felügyeleti bizottság (továbbiakban: helyi bizottság) jön létre, amelynek tagjai: a helyi fogyasztók, igénybevevők különböző (pl. egyéni, közületi, gazdasági társasági, intézményi, stb.) csoportjait képviselő tagok, melyek száma az összes tagok számának 51 %-nál kevesebb nem lehet, továbbá az önkormányzat és a közszolgáltatásokat felügyelő országos központ (14. §) területileg illetékes felügyelete által delegált tag.

(a)         A fogyasztók képviselőit vagy választással, vagy sorsolással kell kiválasztani, melynek során előnyben kell részesíteni azt a személyt, aki az adott közszolgáltatás terén szakmai ismeretekkel is rendelkezik. A fogyasztói képviselők négy évre kapnak megbízást, de a képviselők fele, akiket az első alkalommal sorsolással választanak ki, a megválasztásukat követő második év végén automatikusan lemond és helyükre új tagok választással vagy sorsolással lépnek. Egy tag egymást követő két időszakban nem lehet a fogyasztók képviselője.[10]

(b)         A helyi bizottság megállapításait határozatba foglalja, amelyet megküld a közszolgáltatónak és a helyi önkormányzatnak, valamint a területi közszolgáltatási felügyeletnek (13. §).

Ezt követően a közszolgáltatónak tájékoztatást kell adnia a tett intézkedés és eredményeinek bemutatásával a határozat átvételét követő nyolc napon belül az önkormányzat részére és a területileg illetékes közszolgáltatási felügyelet számára a határozatban foglaltak végrehajtásáról, amelyek vagy elfogadják azt, vagy további intézkedésre szólítják fel a közszolgáltatót.

E felszólításban foglaltak elmulasztását a helyi önkormányzat, mint hatóság, köteles a mulasztás felszámolása iránt szabálysértési eljárás keretében intézkedni, mely súlyosabb esetben a közszolgáltatási szerződés érvényének azonnali megszűntetésével és kártérítési kötelezettség előírásával járhat együtt.

(c)         A helyi bizottságot és a helyi közcélú tájékoztatási rendszeren keresztül a fogyasztókat (igénybevevőket) tájékoztatni kell a határozattal kapcsolatos közszolgáltatói és önkormányzati intézkedésről.

(d)         Azzal a közszolgáltatóval, amelyik a fogyasztókat képviselő helyi bizottság működését akadályozza, határozatait figyelmen kívül hagyja, a megbízó (önkormányzat) a vele kötött közszolgáltatási szerződést egyoldalúan, saját magára nézve jog- és anyagi következmények nélkül felbonthatja és a közszolgáltatótól kártérítést követelhet vagy az érvényben lévő díjat mérsékelheti. A megbízót ennek megtételére a területi közszolgáltatási felügyelet kötelezheti.

Minden ilyen esetet a területi közszolgáltatási felügyeletnek a helyi fogyasztók bizottsága és az önkormányzat köteles bejelenteni. A felügyelet pedig a bejelentést követő tizenöt napon belül békéltetést kísérel meg a felek között, melynek sikertelensége esetén elsőfokú hatósági határozatot ad ki az ügyben. A határozatban vagy helyben hagyja a megbízó döntését, vagy kötelezi annak megváltoztatására.

A határozat ellen a Közszolgáltatásokat Felügyelő Országos Központhoz nyolc napon belül fellebbezni lehet, azonban a fellebbezés a határozat végrehajtására nézve nem halasztó hatályú.

A helyi önkormányzat és a térségi közszolgáltatási felügyelet felelősséggel tartozik azért, hogy az ilyen eljárások alatt és annak következményeként az adott közszolgáltatás a fogyasztók, igénybevevők rendelkezésére álljon.

(e)A közszolgáltatásra létrejött önkormányzati társulás esetén a társulásban résztvevő települések képviselői az adott közszolgáltatás felügyeletére egy közös közszolgáltatás-felügyeleti bizottságot hoznak létre, amely a helyi bizottságokkal azonos feladat- és hatáskörben működik.

(f)          A helyi bizottság feladat és hatásköre megegyezik a 13 § (4) c., d., f., g. pontokban felsoroltakkal.     A helyi bizottság megválasztására, működésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a mulasztással kapcsolatos eljárást a Közszolgáltatásokat Felügyelő Országos Központ határozza meg.

13. §

Területi közszolgáltatás-felügyelet

(1) A közszolgáltatásokat felügyelő országos központ legalább megyénként egy - nagyobb település számú megyékben több - térségi egységet, azaz felügyeletet hoz létre.[11]

(2)     A felügyelet egyes térségben működtetett egységének feladat és hatásköre:

a)  A felügyelet hatósági jogkörében kiadja a közszolgáltatás végzésére szóló engedélyeket, jóváhagyja az engedélyes üzleti és üzemviteli (szolgáltatási) szabályzatát. Díj-, ár-zsűrit működtet a díj, ár és a szolgáltatási tartalom összhangjának, az áralkalmazás és a szolgáltatásfejlesztési hozzájárulás megállapítása érdekében a helyi és térségi hatókörű közszolgáltató, a helyi önkormányzat vagy a helyi közszolgáltatást felügyelő bizottság, illetve bármely fogyasztói érdekképviselet előterjesztése alapján.

A felügyelet meghatározza azokat a gazdálkodási adatokat, amelyeket az engedélyes közszolgáltató köteles nyilvánosságra hozni.

b)  A felügyelet díj- és ár- jóváhagyása során érvényesíti a legkisebb költség elvét.[12]

c)  A felügyelet ellenőrzi a jogszabályokban és az engedélyben foglaltak betartását, a közszolgáltatások koncesszióba adását, a közüzem, az intézet - létrehozója által meghatározott - tevékenységi körének betartását, jogosult az engedélyhez kötött tevékenységgel kapcsolatos iratokba betekinteni még akkor is, ha azok államtitkokat, szolgálati titkokat, illetve üzleti titkot tartalmaznak.

d)  A felügyelet figyelemmel kíséri a fogyasztók érdekeit, egyes fogyasztói csoportra korlátozásokat vagy kedvezményeket ajánl, illetve jogszabály alapján meghatározza azokat, továbbá megállapítja a helyi közszolgáltatások fogyasztói védelemre vonatkozó általános, szakmai és helyi szabályait, kivizsgálja a fogyasztói panaszokat, átadja a fogyasztók érdekképviseletének, a település helyi közszolgáltatás-felügyeleti bizottságának, fejlesztési tanácsának, önkormányzatának mindazokat a kért adatokat és információkat, amelyek az engedélyes közszolgáltatói tevékenységével és üzemeltetésével kapcsolatosak.

e)  A felügyelet a közszolgáltatás tartalmára, körülményeire vonatkozóan műszaki, technológiai, szakmai tudás-transzfert szolgáltat a helyi önkormányzat, a település fejlesztési és üzemeltetési tanácsa (29. §), a fogyasztói és lakossági érdekképviseletek megkeresésére vagy saját kezdeményezésére.

f)  A felügyelet megkísérel egyezséget létrehozni, ennek sikertelensége esetén dönt a lefolytatott érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben.

g)  A felügyelet hatóság, amelynek tevékenységére az államigazgatási eljárásra vonatkozó szabályok érvényesek.

 

14. §

Közszolgáltatásokat felügyelő országos központ[13]

(1) A közszolgáltatási felügyelet intézmény-rendszerének működtetésére és az országos jelentőségű feladat- és hatáskörök ellátására Közszolgáltatásokat Felügyelő Országos Központ (továbbiakban: Központ) jön létre.

(2) A Központ

(a)  a Kormány, a Gazdasági Versenyhivatal, a Fogyasztói Főfelügyelőség, továbbá az országos önkormányzati és fogyasztói érdekképviseletek, valamint – e törvény szerint létrejövő - Országos Településpolitikai Tanács tanácsadó szerve,

(b) a közszolgáltatások ár- és díj-, a közszolgáltatások műszaki-, technológiai, szakmai tartalmának megállapításának másodfokon eljáró országos hatósága,

(c)  a közszolgáltatások felügyeleti rendszerének működését irányító és felügyelő állami szerv.

(3) A Központ létrehozásáról, működési feltételeinek biztosításáról a törvény hatálybalépést követő harminc napon belül a Kormány intézkedik.

(4) A Központ a belügy-, a pénzügy-, a gazdasági ügyekért felelős miniszter, valamint az illetékes szakminiszter, továbbá a közszolgáltatói, fogyasztói, önkormányzati országos érdekképviseletek delegáltjaiból Igazgató Tanácsot és a Központ által elismert és nyilvántartott szakértőkből szakmai díj-, ár- és szolgáltatási tartalmat megállapító zsűriket hoz létre, amelyek működésük során - a Magyar Nemzeti Bank gazdasági előrejelzését figyelembe véve, a vonatkozó szakmai jogszabályok szerint - megállapítják az adott közszolgáltatás hatósági, maximált, illetve ajánlott díjtételeit, árait, továbbá a gazdálkodás egyes normatíváit és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatási tartalmat, valamint döntenek a hozzájuk utalt ügyekben. A szakmai zsűrik döntése egyben a Központ hivatalos döntése és állásfoglalása.

(5) Mindezekről a Központ a megfelelő hivatalos közlönyökben és egyéb kommunikációs csatornán keresztül közérdekű tájékoztatást ad.

(6) A Központ egyéb, a műszaki-technológiai és szakmai transzferek információs szolgáltatását végzi, szervezi és képviseli az Európai Unió megfelelő szervezetében és más nemzetközi szervezetekben az ország érdekeit.

(7) A közszolgáltatási felügyeleti vizsgálatban résztvevőknek, eljáróknak hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük és titokvédelemre kötelezhetők. Felügyeleti tevékenységük végzésének ideje alatt hatósági személyek, akik e törvény és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott határidők betartásáért és az eljárás jog-, illetve szakszerűségéért fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartoznak.

(8) A Központ szakértőit a kormányszervek kijelöléssel, a nem kormányzati szervek választás útján delegálják az akkreditálható szakemberek közül, melynek feltételeit, valamint az Igazgató Tanács hatáskörét és tevékenységét a Kormány rendeletben határozza meg.

 

15. §

Egyes vagyongazdálkodással kapcsolatos szabályok

 

(1) A helyi közszolgáltatást közvetlenül biztosító épület, építmény, berendezés, vonalas létesítmény, telek a közszolgáltatás közműve, amely közvagyonként az önkormányzat törzsvagyonába tartozik, amennyiben azt a saját költségvetéséből, saját maga által felvett hitelből hozta létre, vagy az állam vagyonjuttatásával került a tulajdonába. Ugyanezek oszthatatlan közösségi tulajdonban vannak, ha az önkormányzat mellett a helyi lakosság, a településen székhellyel, telephellyel rendelkező szervezet tőke-juttatással járult hozzá létesítésükhöz, beszerzésükhöz.

(2) A helyi közvagyon tulajdonosi jogainak, kötelességeinek gyakorlására és képviseletére a helyi önkormányzat jogosult azzal, hogy az elidegenítés, a kezelésbe, használatba, tartós bérletbe, koncesszióba adás feltételeit, módját a törvényben vagy jogszabályban meghatározottak alapján kell helyi rendeletben szabályoznia.

(3) A település működtetését, üzemeltetését és fejlődését biztosító vagyontárgy – különösen a közszolgáltatás elvégzéséhez szükséges közmű -, továbbá vagyoni jellegű jogosultság létesítéséről, elidegenítéséről, kezelésbe, használatba, bérletbe, koncesszióba adásáról, a kapcsolódó jogokról és kötelességekről szóló döntését, az erről szóló rendeletét a helyi önkormányzat a végrehajtás előtt a helyi településfejlesztési és üzemeltetési tanács elé kell terjesztenie megerősítés céljából. [14] A tanács vagy megerősíti a döntést, vagy népszavazást kezdeményez az ügyben.[15]

(4) A helyi közszolgáltatások ellátását biztosító köz- és közösségi vagyon kezelésére, üzemeltetésére a kincstári vagyon kezelésének szabályai vonatkoznak függetlenül attól, hogy költségvetési intézmény, vagy közhasznú szervezet vagy gazdasági társaság kezeli, használja azt. Az ezzel kapcsolatos valamennyi információ – ideértve az erről szóló szerződést, annak tartalmát és mellékletét - nyilvános.

(5) A közművek kezelésének jogát és kötelezettségét, melyet fenntartási, karbantartási, felújítási és fejlesztési kötelezettség is kiegészíthet, az önkormányzat, illetve közösségi tulajdon esetében a tulajdonosok a közszolgáltatást végző szervezetre vagy kezelőre átruházhatják.

(a) Ebben az esetben a közszolgáltató a kezelésre átadott állóeszközök után elszámolt értékcsökkenés összegét elkülönített bankszámlára köteles befizetni. A keletkező összeget és kamatait csak a közmű vagyon karbantartására, felújítására és fejlesztésére, illetve a közművagyon fejlesztését célzó pénzforrás szervezésére, bővítésére (pl. kötvénykibocsátásra, hitelfedezetre, pályázati önrészre, stb.) lehet fordítani a település Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsa által jóváhagyott karbantartási, felújítási és fejlesztési program alapján. Az elkülönített bankszámla felett a rendelkezési és felügyeleti jogosultság, büntetőjogi felelősség mellett, az önkormányzat vagy a közösségi tulajdonosok képviselőjét illeti meg.[16]

(b) Koncesszió esetén a szerződésben kell rendelkezni, hogy az értékcsökkenési leírásból és kamataiból keletkező összeg, kamat, tőkenövekmény az (a) pont szerinti programban foglaltakra hogyan kerül felhasználásra.

(c) A közszolgáltató köteles biztosítani, hogy a szerződés lejártakor a kezelésébe, használatába átadott vagyontárgyak köztulajdon esetén az önkormányzat, illetve a közösségi tulajdon esetén a tulajdonosok képviselőjének rendelkezésére álljanak.

(6) A közszolgáltatási célú közösségi tulajdonnal kapcsolatos jogok, kötelességek gyakorlásában - függetlenül a tulajdoni hányadától - a tulajdonosok egyenlő döntési joggal döntenek.[17]

(7) Közösségi tulajdonban lévő középület, társasházi közös tulajdon, közhasznú létesítmény, közmű (pl. sportlétesítmény, játszótér, strand, horgásztó, szennyvíztelep, csatorna, egyéb vízi közmű stb.), közszolgáltató szervezet létesítéséről, elidegenítéséről, bérbe, tartós használatba, koncesszióba, kezelésbe adásáról a létesítmény fejlesztéséhez, beruházásához anyagilag is hozzájáruló lakosság és a helyi telephellyel, székhellyel rendelkező jogi személyiségű szervezet, képviselői meghívásával tartott közgyűlés dönt. A közgyűlésen a tulajdonhányadtól függetlenül azonos számú szavazatuk van a résztvevőknek és döntési joguk egyenlők. Az előterjesztés elfogadása minősített szavazattöbbséggel történik. [18]

(8) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, közmű vagyon elidegenítése vagy a tulajdonosi jogok korlátozásával járó kezelői jog bérletbe, tartós használatba, koncesszióba adása előtt a szándékról, ennek indokáról és az eladási ajánlatról a helyi lakosságot és a település Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsát tájékoztatni kell.

(9) A közszolgáltatási célú és a település Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsa által meghatározott nagyobb értékű köz- és közösségi vagyon elidegenítése, koncesszióba, tartós bérletbe adása esetén a hozzá kapcsolódó közszolgáltatási és egyéb jogokat és kötelezettségeket, valamint a változásokat a közszolgáltatási, koncesszió esetén, a koncessziós szerződésben kell rögzíteni.

(10)A szerződés tervezetét a település Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsnak és az adott közszolgáltatást ellátó közüzem, intézet esetén az illetékes közszolgáltatási felügyeletnek előzetes véleményezés céljából meg kell küldeni, amelyeknek nyolc napon belül dönteniük kell a szerződés-tervezet támogatásáról vagy elutasításáról, illetve módosításáról. Az elutasító vélemény csak az elidegenítésre vonatkozhat.

(11)A döntések kötelezik a köz- és közösségi vagyon tulajdonosát, kezelőjét. A döntések ellen a tulajdonos fellebbezést nyújthat be a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz, illetve, amennyiben az a közszolgáltatási tevékenységet érinti a Közszolgáltatásokat Felügyelő Országos Központhoz, amelyek 15 napon belül másodfokú államigazgatási döntést hoznak az ügyben.

(12)A köz- és közösségi tulajdonban lévő ingatlan (telek, épület) vagyon, vagyoni jellegű dolog elidegenítéséből, koncesszióba, használatba adásából származó bevételt – az ügylet lebonyolításának költségeitől eltekintve - a vagyon tulajdonosa, kezelője csak ugyanarra a jogcímre, célra fordíthatja, mint, amire a vagyont képező dolgot eredetileg létrehozták, használták.[19]

(13)Ha a vagyont képező dolog többlakásos épület része, társasházi albetét, közös tulajdon, akkor annak bevételét – az ügylet költségeinek levonása után - az adott épület, ingatlan felújítására, karbantartására kell fordítani vagy tartalékolni.

(14)Ez a szabály vonatkozik a törvény hatályba lépése előtt, 2000. január 1. után történt elidegenítésre, koncesszióba, használatba adás esetére is

 

 

 

 

 

16. §

A társasházzal és a felújításokkal kapcsolatos egyéb szabályok[20]

 

(1) Társasház felújításáról, közös tulajdonú helyiség és ingatlanrész elidegenítéséről, bérbe, koncesszióba adásáról szóló döntésekben a tulajdoni hányadtól függetlenül a tulajdonosok egyenlő szavazattal rendelkeznek, a döntést a tulajdonosok kétharmadának részvételével tartott közgyűlésen kell meghozni egyszerű többséggel. Amennyiben a jogszabály szerint összehívott közgyűlésen a kétharmados jelenlét nincs meg, a megismételt közgyűlésen résztvevő tulajdonosok számarányától függetlenül a közgyűlés határozatképes.

(2) A felújításról szóló döntés érintheti az egész épület külső-belső tatarozását, vagy egy épületrész, épületgépészeti egység felújítását is.

(3) A tulajdonosnak az adott időszakra érvényes karbantartási és felújítási tervet kell készítenie és azt folyamatosan aktualizálnia kell valamennyi közterülettel érintkező épületére, közművére, közüzemi és közterületi műtárgyára. A korábban tanácsi, majd önkormányzati tulajdonú többlakásos, jelenleg társasházi épületekre készült felújítási tervet az önkormányzat vagy az általa megbízott társasházi közszolgáltató köteles térítésmentesen a társasházi közösségnek kiszolgáltatni.

(4) A felújítási terv nélkülözhetetlen része a felújítás finanszírozási terve. A finanszírozási tervben kell feltüntetni, hogy a tulajdonos jognyilatkozatban vállalja a reá eső felújítási költség viselését és módját.

(5) Ha a tulajdonos bizonyítottan idegen forrásból (pl. bankhitelből) sem tudja biztosítani a saját felújítási költség-hozzájárulását, akkor azt a tulajdonos társaknak kell fedezniük saját vagy más forrásból.

(6) Ebben az esetben a tulajdon jelzáloggal terhelődik és a felújítási költséget a tulajdonos legalább az állami lakáshitelek törlesztésére meghatározott idő alatt, havi részletben fizetheti meg, amivel fokozatosan csökkentheti a jelzálog összegét.

(7) Amennyiben a tulajdonos a törlesztő részleteket folyamatosan hat hónapig nem fizeti, úgy a tulajdona átminősül oszthatatlan közös tulajdonná és bérlőként használhatja tovább az ingatlant.

(8) A korábbi tulajdonosból lett bérlő, ha az igénybe vett kamatokkal és az átírás költségeivel együtt a jelzálogot egy összegben kifizeti, akkor korábbi tulajdonát az oszthatatlan közös tulajdonból haladéktalanul vissza kell adni részére. Erre azonban csak abban az esetben kerülhet sor, ha ez a tulajdonrész nem került eladásra a közös oszthatatlan tulajdonból. Az ilyen eladásoknál minden esetben a tulajdonosból lett bérlőnek elővásárlási joga van.

(9) Mindezeket az ügyeket az önkormányzat, mint hatóság felügyeletével és jóváhagyásával lehet végrehajtani. Az önkormányzat a jóváhagyását abban az esetben tagadhatja meg, ha az érintett féllel szemben a többi tulajdonos vagy harmadik személy olyan cselekményt szándékozik tenni, vagy valósít meg, amely jogszabály ellenes, szabálysértő, büntetendő.

(10)Az önkormányzati, stb. lakások elidegenítésével, kezelésével, fenntartásával, karbantartásával, felújításával kapcsolatban, a társasházakkal, lakásszövetkezetek működésével, többlakásos épületek kezelésével összefüggésben keletkezett vitás ügyekben az illetékes közigazgatási hivatal által meghatározott településeken lakásügyi választott bíróságot kell működtetni, amelynek feladata a felek vitás ügyeiben megegyezést létrehozni. Csak a sikertelen megegyezés után kerülhet az ügy a hatóság vagy a bíróság elé.[21]

(11)A lakásügyi választott bíróságba tagokat a település önkormányzata, a lakosság érdekképviseleti szervezete, a szakmai kamarák és a területileg illetékes közszolgáltatások felügyelete delegálhat.

(12)Az adott ügyben a választott bíróság nevében háromtagú bizottság jár el, melynek tagjai között az összeférhetetlenségi szabályok betartásával építészeti, jogi ismeretekkel rendelkező tagnak kell lennie.

(13)A választott bíróság eljárása illeték-köteles és a megkereséstől számított tizenöt napon belül az ügyet tárgyalnia kell.

(14)A lakásügyi választott bíróság működési feltételeit a helyi önkormányzat biztosítja és működésének részleteit a Belügyminiszter rendeletben szabályozza.


 

17. §

Egyes közszolgáltatás működtetésére és gazdálkodására vonatkozó előírások

(1) Az egyes – 1. sz. Mellékletben felsorolt - közszolgáltatásra vonatkozó szakmai előírásokat az ebben a törvényben rögzített szabályok szerint kell alkalmazni.

(2) A közszolgáltatás után keletkező bevétel csak a közszolgáltatás fenntartására, fejlesztésére fordítható, más közszolgáltatás finanszírozására nem használható fel. A település számára többféle közszolgáltatást nyújtó közszolgáltató szervezetnek a számvitelében el kell különítenie és a fogyasztók, igénybe vevők között közzé kell tennie az egyes közszolgáltatási tevékenység bevételeit, költségráfordításait és üzemgazdasági eredményét.[22]

(3) Amennyiben a közszolgáltatáshoz olyan vonalas közműhálózat létesítése, működése szükséges, amelyek fogyasztási helyei elkülönült telken és az ott lévő épületben van, akkor a beruházás csak abban az esetben kezdhető, ha az ellátandó telek, épület tulajdonosa vagy kezelője a közműhálózat és a fogyasztási hely közötti összeköttetésre, a hálózatba történő bekötésre jognyilatkozatot tesz arról, hogy a beruházást követő legfeljebb száznyolcvan napon belül a vonatkozó előírások szerint a bekötésről gondoskodik.

Ha a tulajdonos vagy kezelő nem tesz jognyilatkozatot vagy az nemleges, akkor az önkormányzatnak kell azt megtennie és ebben az esetben jogosult a kényszerbekötést elrendelni. A kényszerbekötést hatósági eljárás keretében kell elvégezni. A kényszerbekötés költségeinek megfizetését az önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint a közmű tulajdonosa, kezelője részére átháríthatja.

A kényszerbekötés költsége jelzálogként az ingatlanra bejegyezhető, melynek kedvezményezettje a költség viselője.[23]

A jognyilatkozatokat és a beruházás műszaki, finanszírozási tervét a területileg illetékes közszolgáltatási felügyeletnek kell véleményezésre megküldeni, amely ennek alapján harminc napon belül véleményezi, hogy a beruházandó közmű hatékonyságához a tervezett műszaki megoldás, az üzemeltetési technológiai és a működtetéséhez kellő számú fogyasztóhely, továbbá a finanszírozáshoz a megfelelő feltételek rendelkezésre állnak-e.

A központi költségvetésből és alrendszeréből a beruházáshoz akkor nyújtható támogatás, ha a benyújtott pályázathoz mellékelik a területileg illetékes közszolgáltatási felügyelet támogató véleményét.

(4) A többlakásos épületek esetén - függetlenül attól, hogy az állami, önkormányzati, társasházi, szövetkezeti, magán tulajdonban van - az üzemeltető, fenntartó és karbantartó közszolgáltatási tevékenységgel megbízott szervezet, személy, közös képviselő, illetve az alvállalkozó kiválasztásában, tevékenységének, felügyeletében, díjazásának megállapításában, továbbá az üzemeltetés, fenntartás, karbantartás ügyeiben a jogok és a kötelességek a tulajdonos helyett a bérlőt[24], illetve a tulajdonát saját maga által használó tulajdonost illetik meg, és ezekben az ügyekben döntési jogaik egyenlők.

(5) Az önkormányzatnak mindezekkel kapcsolatban törvényességi felügyeleti joga és kötelessége van, továbbá feladata a bérlőkről és a tulajdonosokról folyamatosan vezetett, tulajdoni hányadonként, bérleményként történő címnyilvántartás megszervezése.[25], biztosítása.

 

V. fejezet

Település rendezése[26]

18. §

A település fejlődését elősegítő fejlesztési célok megvalósításának és a fejlesztési tevékenység végrehajtásának eszköze a településrendezési tevékenység. A település rendezési tevékenységet a település fejlesztési dokumentumaiban meghatározott fejlesztési irányok, célok, tervek és a természeti -, épített környezet kezelésére, működtetésére, fenntartható fejlődésére vonatkozó jogszabályok és a helyi önazonosság (identitás) megőrzésének tiszteletben tartása alapján kell végezni.

19. §

A település rendezését meghatározó településfejlesztési dokumentumokat, továbbá a településszerkezeti tervet, a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet, ideértve a közterületek és a külterületek használatára, kezelésére, a településrészek minősítésének megváltoztatására – különösen külterületnek belterületté történő átsorolására - vonatkozó terveket az önkormányzat készítteti el és a település Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsa hagyja jóvá.[27] E jóváhagyás alapján alkot rendeletet e dokumentumokban foglaltak végrehajtására, és ellátja az ezzel összefüggő feladatait a helyi önkormányzat.

 

20. §

A külterületi településrész belterületté történő átsorolása előtt, vagy a külterület igényét meghaladó közmű, közműhálózat létesítése előtt a külterület használati funkciója[28] szerint illetékes megyei, területi állami szakhatóság és a területi építészeti hivatal elfogadó véleményének beszerzése szükséges, továbbá a majdani belterület üzemeltetéséhez szükséges közszolgáltatás-fejlesztési tervet el kell készíteni és azt az illetékes hatóságokkal kell jóváhagyatni.

21. §

A közterülettel, a település arculatával, rendezettségével kapcsolatos különös szabályok

(1)A belterületi közterületek és a közterületeket szegélyező telkek, épületek rendezettsége és homlokzatának állaga közügy.[29]

(2)A helyi önkormányzat jogosult a település Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsának döntése vagy helyi népszavazás alapján, a település arculatát, kulturális örökségét, önazonosságát veszélyeztető telekhasználat, épület homlokzat-kialakítás megváltoztatására kötelezni a telek, az épület tulajdonosát, használóját a tervezés, a kivitelezés, a használat alatt, után és közben.

(3)A közmű és közterületi műtárgy elhelyezésére szolgáló vagy emiatt a használatot korlátozó közterület és ingatlan telek-, tulajdonrész használata akkor lehet ingyenes, ha annak tulajdonosi, kezelői jogait köz-, vagy közösségi tulajdonban lévő közszolgáltató szervezet gyakorolja és annak használatát a közszolgáltatási díjban, a műtárgy fenntartásával, pótlásával ellentételezi. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor a már meglévő közmű, közterületi műtárgy által foglalt telek-, tulajdon részért fizetendő bérleti díj a közszolgáltatás díját nem növelheti, és az önkormányzat, illetve a bérbeadó köteles a bérleti díjat az adott közszolgáltatás díjcsökkentésére, illetve fejlesztésére fordítani.[30]

(4) A település közterületén és a közterületet szegélyező épületek homlokzatán, telken tájékoztatási, reklám-, hirdetési, kereskedelmi, szolgáltatási és közszolgáltatási egység, hivatal, telephely, intézmény, gazdasági társaság és egyéni vállalkozás nyilvános, közösségi helyiségeinek megnevezésére szolgáló állandó és alkalmi feliratának magyar nyelvűnek kell lennie. A magyar mellett idegen nyelvű is lehet a felirat, de annak nagysága nem lehet nagyobb a magyar nyelvűnél.[31]

 

22. §

A településrendezéssel foglalkozó más jogszabályok kiegészítése, módosítása

(1) A településfejlesztési tervek készítésénél a meglévő, érvényes településrendezési terveket a többi meghatározó tényezők egyikeként figyelembe kell venni.

(2) A településrendezési terveket a településfejlesztési koncepció és program alapján, azzal összhangban kell elkészíteni vagy a meglévőket azok szerint módosítani.[32]

(3)Általában a településrendezési tervek térbeli - és adatösszessége a területrendezési terv. Kivételt képez e szabály alól a nemzetközi kötelezettségekből, országos, regionális érdekből, jogszabály által meghatározott területrendezési célkitűzés, előírás, melyeket az érintett település településrendezési tervének figyelembe kell vennie, illetve annak tartalmaznia kell azt. Ha emiatt – az előnyök és hátrányok összevetésével – a településnek hátránya keletkezik, akkor annak ellentételezéséről a beavatkozásra jogosult országos, regionális, megyei állami szervnek vagy köztestületnek kell gondoskodnia.[33]

(4)A településszerkezeti tervet, a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet a katasztrófa megelőzési szempontok és előírások alapján felül kell vizsgálni, illetve kell elkészíteni.

(5)A települési önkormányzat kezdeményezheti a területrendezési terv felülvizsgálatát, ha

(a)a területrendezési terv megalkotása során a települési önkormányzat véleményét nem kérték ki, továbbá ha a véleményét indokolás nélkül elutasították, vagy az indokolás valótlan tényeken alapul;

(b)a területrendezési terv akadályozza a jóváhagyott településfejlesztési program vagy terv megvalósítását,

(c)a területrendezési tervet a korábban már elfogadott és kihirdetett településrendezési terv figyelmen kívül hagyásával alkották meg.

(6)A megyei önkormányzat és a területi főépítész kezdeményezheti a településrendezési terv felülvizsgálatát, ha az ellentétes a korábban elfogadott területrendezési tervvel  és kezdeményezheti megváltoztatását, ha az akadályozza a területfejlesztési koncepció megvalósítását.

 


 

VI. fejezet

A településfejlesztést meghatározó dokumentumok[34]

23.§

(1) E törvény alapján a településfejlesztéssel összefüggő tevékenysége során, illetékességében és hatáskörében a következő területfejlesztési dokumentumokban foglaltak szerint, illetve figyelembe vételével köteles a lakosság, a jogi személyiségű és nem jogi személyiségű szervezetek, állami és helyi közhatalmi szervek eljárni, illetve tevékenykedni.

(2) A településfejlesztési dokumentumok és általános tartalmi követelményeinek célja egy, vagy több település, illetve az ország valamennyi településének fejlődési tendenciájának megállapítása, értékelése, ezek alapján fejlesztési célok irányának kijelölése és a célok megvalósításához szükséges beavatkozások nevesítésével a településfejlesztésben érintett szereplők számára cselekvési előírások meghatározása.

(3) A településfejlesztés dokumentumai a következők:

(a)  településpolitikai határozat;

(b) településfejlesztési koncepció;

(c)  településfejlesztési program;

(d) településfejlesztési terv.

(4) Településpolitikai határozatot hoz az Országgyűlés, a Kormány előterjesztése alapján, illetve a Regionális Fejlesztési Tanács.

(5) A településfejlesztési koncepcióról, programról, tervről a helyi önkormányzat[35], és előterjesztése alapján a Fejlesztési és Üzemeltetési Tanács dönt.

(6) A településfejlesztési koncepció, program, terv készítésekor a települést érintő területfejlesztési és területrendezési dokumentumokat, illetve a településpolitikai határozatokat, valamint az Európai Unió irányelveit figyelembe kell venni.

(7) A településfejlesztési koncepció, program, terv formailag, tartalmilag úgy készüljön el, hogy a fejlesztési támogatásokat nyújtó állami és nemzetközi szervezetek, az Európai Unió, illetve a befektetők azokat támogatási, befektetési célból érdemben elbírálhassák.

(8) A nagyközségek és községek számára a kistérségek, a területfejlesztési tanácsok és a kormányzati szervek kötelesek szakmai és anyagi segítséget, támogatást nyújtani a koncepciók és programok elkészítéséhez. Felhatalmazást kap a Kormány ennek részleteinek meghatározására.

24. §

A településpolitikai határozat

(1) A településpolitikai határozat lehet országos és regionális.

(2) A településpolitikai határozat az ország, illetve a régió általános település szervezési, - működési, - üzemelési, - rendezési, - fejlesztési helyzetével, céljaival foglalkozó, továbbá a központi állam, illetve a régió felelősségi körébe tartozó és a települések fejlesztésére ható, tervezett tevékenységének, erőforrásainak összefoglaló dokumentuma, amely a kormányzati, a regionális intézkedések alapját képezi.

(3) Az Országgyűlés határoz az országos településpolitikáról a következők szerint:

(a)  Megválasztását követő első ülésszakán köteles napirendre tűzni a településfejlesztés országos helyzetét tárgyaló, a Kormány által benyújtandó előterjesztést, amely a kormányprogram szerint tartalmazza a településfejlesztés országos helyzetének bemutatását, az ennek alapján levont következtetéseket és a határozati javaslatokat. Az előterjesztéshez mellékelni kell a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Településügyi Tanács[36] és az Országos Területfejlesztési Tanács kiegészítő észrevételeit, javaslatait, az Európai Unió aktuális településpolitikai határozatait és Magyarországra vonatkozó jelentését.

(b) Az országos településpolitikai határozatnak legalább tartalmaznia kell a településfejlesztés közigazgatási, jogi, gazdasági, pénzügyi, társadalmi feltételrendszerének korszerűsítésére, illetve fejlesztésére vonatkozó jogszabály-alkotási, költségvetési és szervezetfejlesztési előírásait, továbbá a településszervezés és ezzel összefüggő közigazgatási rendszer várható változásait, irányát.

(4) A Regionális Fejlesztési Tanács az országos településpolitikai határozat kihirdetését követő kilencven napon belül a regionális településpolitikáról határozatot hoz, amely különösen tartalmazza:

(a)  a településhálózat fejlesztésének a településfejlesztésre vonatkozó saját támogatási irányelveit és forrásszervezési programját,

(b) a regionális és országos közmű-, közlekedési hálózat, energia-rendszer és más regionális közszolgáltatás fejlesztésének programját.

(5)Az országos településpolitikai határozatban foglaltakat az országos és regionális területfejlesztési koncepció készítése, alkalmazása, felülvizsgálata során figyelembe kell venni.

(6) A hatékony településfejlesztési politika érdekében a településfejlesztést szolgáló állami, regionális és a nemzetgazdaságon kívüli támogatási, fejlesztési eszközöket össze kell hangolni.

(7) Az általános és speciális helyzetű települések sajátos szempontjaira külön ki kell térni

a) a gazdaságpolitikai koncepciók kialakítása,

b)         az önkormányzatokat megillető bevételek törvényi szabályozása,

c)         az állami központi költségvetések meghatározása,

d)         az ágazati beruházások tervezése,

e) a megyei területfejlesztési és munkaügyi tanácsok eszközeinek felhasználása során.

 

25. §

A településfejlesztési koncepció

(1) A településfejlesztési koncepció a település fejlődési pályájának összefoglaló dokumentuma, amelynek tartalma az elmúlt időszak eredményeinek és a jelenlegi helyzet összegzése, értékelése és a jövőbeli célok meghatározása.

Ennek alapján a településfejlesztési koncepció tartalmazza:

(a)  a település egészére és a településrészre a történetiségéből és státuszából, térségi helyzetéből, szerepéből, továbbá lakosságának összetételéből és a helyi gazdasági, társadalmi forrásokból fakadó meghatározottságának, az elmúlt időszakban önmagához és más hasonló településhez mért fejlődésének összefoglalását, értékelését, valamint az ebből levonható következtetéseket;

(b) a térségi, a helyi társadalmi és gazdasági környezet belátható fejlődése, továbbá és a lakosság, valamint a helyi gazdasági és társadalmi szervezetek igényei alapján a fejlődési lehetőségek és ezek sorrendjének meghatározását;

(c)  a település fejlődési irányait meghatározó célokat a státuszára, a térségi és gazdasági munkamegosztásban betöltendő szerepére, a népesség, a migráció, a környezeti állapotok tervezett trendjeire, a település részek jövőbeli funkciójára, a szervezeti, intézményi – ideértve az önkormányzatot és hivatalát – feltételek alakulására.

(2)A koncepció ne terjedjen hat évnél rövidebb és tizenkét évnél hosszabb időszakra. Három évenként a megvalósítását értékelje az önkormányzat és a Fejlesztési és Üzemeltetési Tanács, de a változtatásra csak rendkívüli esetben kerüljön sor.[37]

(3) A koncepció előkészítésében tág teret kell adni a kreativitásnak és az innovációnak.

(4) A koncepció készítésébe a lakosságot érdemben be kell vonni, de az önkéntesség alapelve szerint.

 

26. §

A településfejlesztési program

(1) A településfejlesztési program a településfejlesztési koncepció céljai alapján az egyes szakágazatok, közszolgáltatási, gazdasági, társadalmi, kulturális tevékenységi ágak szerint a fejlesztési célt, ennek térbeli hatását és létesítmény-, illetve tevékenységfejlesztési szükségletét, valamint a célok megvalósításának eszközrendszerét és azokat a fejlesztéseket magába foglaló településfejlesztési dokumentum, amelyek megvalósításához szükséges településrendezést végrehajtani.

Ennek alapján a településfejlesztési program főbb témakörei, tartalma:

(a)  a településrendezéssel kapcsolatos állásfoglalás, az egyes program térbeli, földrajzi kijelölése,

(b) a lakásellátás, továbbá

(c)  a település jelenlegi és potenciális gazdasági ágazatainak (kereskedelem, ipar, mezőgazdaság, turizmus, stb.),

(d) a helyközi és helyi közlekedés,

(e)  a vezetékes víz, a gáz és a elektromos energia,

(f)   a távközlés és informatika,

(g) a hulladék-, a szennyvízkezelés,

(h) az erdő-, a zöldfelület kezelés,

(i)   a vízgazdálkodás,

(j)   és egyéb anyagi közszolgáltatások,

(k) a közegészségügy, a közoktatás,

(l)   a kulturális örökség és a sport,

(m)és egyéb humánszolgáltatás,

(n) a közbiztonság és a katasztrófavédelem,

(o) a természet- és a környezetvédelem

létesítmény- és tevékenység fejlesztési (felújítási, bővítési, illetve beruházási) programja;

(p) az országos vagy regionális jelentőségű infrastrukturális- és létesítményfejlesztés helyi vonatkozásait.

A településfejlesztési program magában foglalja a tervezett fejlesztési célok főbb műszaki-gazdasági jellemzőit, a földrajzi helyük, a megvalósítás tervezett időpontja, a költségigénye és a pénzügyi források megjelölésével. A program a célokat és a megvalósításukhoz szükséges eszközöket és az eszközök tervezett forrását, működését is tartalmazza.

A program készítéséhez a helyi önkormányzat rendeletben meghatározhatja a lakosság és a telephellyel, székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által nyújtandó azokat információkat, amelyek az adatvédelemmel összeegyeztethetők.

(2) A településfejlesztési program két évnél rövidebb és hat évnél hosszabb időre ne készüljön, kivéve a hat évnél hosszabb infrastrukturális fejlesztéseket.

(3) A településfejlesztési programot a Fejlesztési és Üzemeltetési Tanács döntése előtt egyeztetni kell.

(a)  a településen belül: településrészenként a lakossággal az önszerveződő képviseletein keresztül, a gazdasági érdekképviseletekkel, a társadalmi szervezetekkel, a közszolgáltatókkal.

Az egyeztetéshez a helyi nyilvánosság fórumait és a médiát, közcélú információs rendszert kell igénybe venni. Az egyeztetés során a támogatásról vagy elvetésről nyilatkozatot kell kérni.

(a)  a településen kívül: a kistérségi önkormányzati társulással, a megyei fejlesztési tanáccsal, megyei jogú városoknak és városoknak a regionális fejlesztési tanáccsal is.

(4) Az egyeztetés során a település kezdeményezheti a települést érintő területfejlesztési terv megváltoztatását. A kezdeményezést akkor lehet visszautasítani, ha az lehetetlenné teszi a településfejlesztési terv megvalósítását, vagy aránytalan érdeksérelmet okozna a területfejlesztési tervben érintett más résztvevőknek.

Az elfogadott településfejlesztési programot a területfejlesztési tervek készítése és elfogadása során figyelembe kell venni. A társulás, illetve a megyei területfejlesztési tanács a térségi érdekek érvényesítése érdekében eltekinthet a településfejlesztési terv előírásaitól és felkérheti az érintett település Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsát a saját településfejlesztési terve módosítására. A módosítás akkor tagadható meg, ha az a már folyamatban lévő fejlesztéseinek megvalósítását lehetetlenné teszi, és, ha az a településre nézve aránytalan érdeksérelemmel járna.

A településfejlesztési program és területfejlesztési tervek körében keletkezett vitákat a bíróság - a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint - jogosult eldönteni.

(5) Az egyeztetett és a megyei fejlesztési tanács által is jóváhagyott településfejlesztési program automatikusan a nemzeti fejlesztési terv részévé válik.

(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a település, illetve a települési önkormányzati társulás fejlesztési programjából elsősorban a közszolgáltatás-fejlesztést megvalósító tervek (projektek) támogatásához, a támogatási rendszerek ésszerű összehangolásával, a jelenlegi támogatások szükséges módosításával, hozza létre az egységes, koordinált és ütemezett finanszírozású, az Európai Unió támogatási rendszerével kompatibilis támogatási rendszert, valamint gondoskodjon az ehhez szükséges jogszabályi és intézményi feltételekről[38].

A helyi önkormányzatok versenyképességének biztosítása érdekében a megítélt állami támogatás a fejlesztés pénzügyi megvalósítási terve szerint ütemezetten kerüljön folyósításra a folyamatos megfigyelés és elszámoltatás (monitoring) mellett.[39]

(7) E törvény hatályba lépését követő harmadik évtől kezdődően a központi költségvetésből és alrendszereiből nyújtott támogatások pályázati kiírásaiban feltételként kell szerepelnie az elfogadott és időszerű településfejlesztési program megléte.[40]

 


 

27. §

A településfejlesztési terv

(1) A településfejlesztési terv a településfejlesztési program végrehajtásának dokumentuma.

(2) A településfejlesztési terv a végrehajtás, a beruházás kivitelezésének időigénye szerint készül.

(3) A településfejlesztési terv tartalmazza

(a)  az egyes szakmai program megvalósíthatóságának műszaki-technológiai, szervezési leírását és gazdasági megvalósíthatóságának tervét, költségvetését, a beruházás finanszírozási programját, pénzügyi lebonyolítás ütemezését;

(b) a befektetési prospektusokat, tendereket, pályázatokat,

(c)  a végrehajtás egyes fázisainak határidejét, felelőseit,

 


VII. fejezet

A településfejlesztés eszközei

28.§

 

(1) A településfejlesztési célok megvalósítását szolgáló helyi források, az önkormányzat saját bevételei, a költségvetési normatív és célzott (cél, címzett, kiegészítő) hozzájárulások, a speciális területfejlesztési pénzügyi eszközök, továbbá a településfejlesztésben közreműködő más szervek és személyek pénzügyi eszközeinek összehangolt működése biztosítja.

(2) A településfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:

 

a)         településfejlesztési kiegyenlítő költségvetési támogatás;

b)         címzett és céltámogatások;

c)         a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kárelhárítás jellegű speciális támogatások (pinceveszély-elhárítás, partfalveszély-elhárítás, épületkár-elhárítás, stb.);

d) településfejlesztést segítő, központosított bevételeket érintő kedvezmények.

A településfejlesztést segítik külön jogszabályban meghatározott módon az egyes állami pénzalapok és ágazati fejezeti előirányzatok településfejlesztésre fordított részei.

 

(4) A településfejlesztés térségi eszközei:

a) az önkormányzati szabályozás keretében működő, az önkormányzatok infrastruktúra-fejlesztését támogató, területi kiegyenlítő pénzeszközök közvetlenül a  települések fejlettségbeli különbségeinek mérséklésére fordított része;

b)         a helyi önkormányzatok saját, és az állam átengedett bevételeinek településfejlesztésre fordított részei, helyi adókedvezmények;

c)         céljellegű támogatás.

 

(5) A településfejlesztés tőke és pénzpiaci eszközei:

a) településfejlesztési célú hazai és külföldi hitelek, segélyek,

b) természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek településfejlesztési célú önkéntes hozzájárulásai;

(c)  fejlesztési célú kötvény kibocsátása, befektetési alap, pénzintézeti tevékenység.[41]

(6) A településfejlesztési célú pénzügyi forrás szervezése és kötelezettségvállalások, kötvény kibocsátás rendjét az állami költségvetésről szóló törvény, illetve a Kormány rendeletben szabályozza.

 


 

VIII. fejezet

A településfejlesztés és üzemeltetés sajátos intézményei

29. §

A település Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsa[42]

(1) A település önkormányzásának alkotmányos jogát a helyi közhatalmat gyakorló önkormányzat és a település helyi lakossága, valamint a településen működő intézmények, gazdasági társaságok, közhasznú szervezetek, egyesületek, kisebbségi és egyházi szervezetek delegált és választott képviselői közösen gyakorolják a település működését, üzemeltetését, rendezését, fejlesztését meghatározó ügyekben e törvény rendelkezései szerint létrejövő Fejlesztési és Üzemeltetési Tanács által. A helyi önkormányzatok feladatköre e tekintetben változatlan marad.

(2) A tanács döntéseinek végrehajtása a helyi önkormányzatra, a végrehajtásban érintett természetes, jogi és nem jogi személyekre úgy kötelező, mintha azt törvény vagy maga az önkormányzat írná elő.

(3) Helyi önkormányzat a településfejlesztési feladatok előkészítésére, a döntési javaslatok kidolgozására, a források gyűjtésének, a tervek végrehajtásának szervezésére, továbbá a fejlesztésekben közreműködők tevékenységének koordinálására, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladatok ellátására Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsot hozhat létre. Az önkormányzat képviselőtestülete egyes településgazdálkodási, üzemeltetési, fejlesztési hatáskörének gyakorlását a Tanácsra ruházhatja.

(4) Kötelező létrehozni a Tanácsot nagyközségben, városban, megyei jogú városban, fővárosban, továbbá olyan községekben, amelynek legalább a lakosság számával egyenlő nagyságrendű turistaforgalma van vagy, amelynek bevételében a helyi adókból származó bevétel a legnagyobb mértékű.[43], valamint, ahol az üdülőtelkek száma az összes telkek számának egyharmadát eléri.

(5) A statisztikai kistérségben lévő azon községek, amelyekben nem jön létre Tanács, közös Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsot hoznak létre az érintett települések önkormányzatai.

(6) A Tanács feladata és hatásköre:

Dönt

(a)  a településfejlesztési koncepció, program, terv (VI. fejezet),

(b) a településrendezési terv, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, ideértve a közterületek és a külterületek használatára, kezelésére, a településrészek minősítésének megváltoztatására – különösen külterületnek belterületté történő átsorolására - vonatkozó tervek,

(c)  a közszolgáltatásokkal kapcsolatos, és

(d) egyes vagyoni jellegű ügyek jóváhagyásáról, továbbá

(e)  a település közcélú fejlesztési forrásainak felhasználási jogcímeiről, valamint

(f)  mindazon ügyekben, amelyet a helyi önkormányzat vagy jogszabály a hatáskörébe utal, illetve azon településfejlesztési, közösségi vagyongazdálkodási, közszolgáltatási, településrendezési ügyekben, amelyeket a Tanács bármely tagja előterjeszt.

Értékeli a településfejlesztési koncepció és program teljesítését.

A főváros és a megyei jogú város Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsa a kommunális és infrastrukturális közművek, létesítmények finanszírozására tőkeszervezési és egyéb pénzintézeti műveleteket végezhet a Kormány és a Magyar Nemzeti Bank által megállapított feltételek mellett.

(7)     A Fejlesztési és Üzemeltetési Tanács önálló jogi személy. Ügyrendjét maga állapítja meg. A tagok tiszteletdíjban, egyéb anyagi jellegű juttatásban nem részesülnek, de költségtérítésre jogosultak. A tag hatósági személy, akit tagi minőségében a köztisztviselőkre vonatkozó jogok és kötelességek illetik meg.

(8)     A Településfejlesztési és Üzemeltetési Tanács tagjai[1]

a polgármester (a főpolgármester),

a részönkormányzat vezetője,

az önkormányzat képviselő testületének, közgyűlésének delegált tagjai,

a jegyző, (a főjegyző)

a gazdasági kamarák és érdekképviseletek helyi szervezeteinek választott közös képviselői,

a költségvetési intézmények választott közös képviselői,

a munkavállalók helyi érdekképviseleteinek választott közös képviselője,

a településen működő lakossági érdekképviselet, illetve civil szervezet választott közös képviselője,

a helyi média választott közös képviselője,

a telephellyel rendelkező pénzintézetek választott közös  képviselője,

A megyei jogú városokban és a fővárosban a kerületek polgármesterei, illetve a kerületi részönkormányzat vezetője, továbbá a Kormány képviselői kötelezően tagjai a Tanácsnak.

A választott közös képviselők az őket delegáló szervezetek tagjainak, illetve demokratikusan választott vezető szervük testületi döntése szerint szavazhatnak az egyes döntéseknél.[45]

Tanácskozási joggal részt vesz az adott témát előterjesztő önkormányzati hivatal, intézmény vagy más tag szakértője.

(9) A Tanács tagjainak száma páratlan. A községben legfeljebb hét, nagyközségben legfeljebb tizenegy, városban legfeljebb tizenkilenc, megyei jogú városban legfeljebb harmincöt, a fővárosban legfeljebb ötvenkilenc[1] tag lehet. Ha a tagságra jogosultak száma több, mint a lehetséges tagok száma, akkor az azonos érdekkörhöz tartozó tagok közös tagsági részarányt kapnak, amelyen rotációs rendszerben osztoznak.

(10)A községekben, nagyközségekben, városokban az önkormányzat és hivatalának képviselői legfeljebb 25 %, az önkormányzat költségvetési intézményei képviselői legfeljebb 23 %, a gazdasági élet és a munka világának képviselői legfeljebb 25 %, a lakossági és más civil szervezetek képviselői legfeljebb 27 % arányban lehetnek a Tanács tagjai.

A megyei jogú városokban az önkormányzat és hivatalának képviselői legfeljebb 11 %, az önkormányzat költségvetési intézményei képviselői legfeljebb 11 %, a gazdasági élet és a munka világának képviselői legfeljebb 26 %, a lakossági és más civil szervezetek képviselői legfeljebb 26 %, kerületi képviselők 14 %, a Kormány képviselői 11 % arányban lehetnek a Tanács tagjai.

A fővárosban[1] az önkormányzat és hivatalának képviselői legfeljebb 7 %, a kerületi önkormányzatok 33 %, az önkormányzat költségvetési intézményei képviselői legfeljebb 7 %, a gazdasági élet és a munka világának képviselői legfeljebb 22 %, a lakossági és más civil szervezetek képviselői legfeljebb 23 %, a Kormány képviselői 7 % arányban lehetnek a Tanács tagjai.

(11)A Településfejlesztési és Üzemeltetési Tanács elnöke a polgármester, a fővárosban a főpolgármester. Több község közös Tanácsa esetén a községek polgármesterei félévenként rotációs rendszerben látják el az elnöki tisztséget. A tagok tagsági viszonyukat másik tagra nem ruházhatják át, akadályoztatásuk esetén a delegáló szervezetnek kell gondoskodni a saját megválasztott tagjai közül a helyettesítésről. Az elnök akadályoztatása esetén a polgármester (főpolgármester) helyettesítésére vonatkozó szabály lép életbe.

(12)A Tanács a tagok többségi szavazatával hozza meg döntéseit. A jelen lévő tagok szavazategyenlősége esetén az elnök szavazata dönt.

(13)A Tanács ügyrendjét maga határozza meg. Működtetése a helyi önkormányzat közigazgatási feladatkörébe tartozik. A Tanács munkaszervezetének feladatait a városokban és a községekben a polgármesteri hivatal, vagy az önkormányzati társulás szervezete, illetve a körjegyzőség, a megyei jogú városokban és a fővárosban az önkormányzat által létrehozott közhasznú szervezet látja el. A Tanács működésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány határozza meg.


 

30. §

A központi állami szervek és egyéb szervezetek településügyi feladatai, Országos Településügyi Tanács

 

(1) A központi állami szervek és egyéb szervezetek településügyi feladatait e törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok és az alapításuk során meghatározott feladataik tartalmazzák.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a minisztériumok és országos hatáskörű szervezetek e törvényben foglaltak alapján a településüggyel kapcsolatos feladataikat.[48]

(3) A Kormány a településügy, azaz a településszervezés, - működés, - üzemeltetés, - rendezés, - fejlesztés kormányzati, társadalmi feladatainak koordinálása céljából az érintett minisztériumok, országos hatáskörű állami szervek, az önkormányzati, fogyasztói, szakmai érdekképviseletek és a gazdasági kamarák, az érintett országos civil szervezetek képviseletével hozza létre az Országos Településügyi Tanácsot, mint a Kormány és az Országgyűlés tanácsadó szervét, valamint a településügy országos érdekegyeztető fórumát. A Tanács elnöke a Belügyminiszter, társelnökei a tagként meghívott önkormányzati érdekképviseletek, továbbá a szakmai szervezetek és kamarák, valamint a civil szerveztek és fogyasztói érdekképviseletek képviselői maguk közül választott vagy rotációs rendszerben kijelölt három társelnöke.

(4) Az Országos Településügyi Tanács mindig a választásokat követő második évben köteles beszámolni az Országgyűlésnek tevékenységéről.

(5) A Tanács működési feltételeit a Kormány biztosítja, szervezeti és működési rendjét maga állapítja meg.

 

31. §

Nyilvánosság és társadalmi részvétel

 

(1) A településfejlesztési és - rendezési tervek nyilvánosak. A tervezés folyamatáról, a tervek elfogadásáról, tartalmáról a helyi tömegtájékoztatási eszközökben,  illetve a helyben szokásos módon  kell tájékoztatni a lakosságot, a társadalmi és a gazdálkodó  szervezeteket.

 

(2) A tervezés folyamatában biztosítani kell a részönkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, a gazdálkodó és társadalmi szervezetek - a település méretétől függően - közös vagy egyenkénti, valamint a lakosság részvételét. A részvétel a véleményezésre és javaslattételre terjed ki.


32. §

A település információs rendszere[49]

(1)Azokon a településeken, ahol Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsot kell alakítani, létre kell hozni és működtetni kell egy integrált közösségi információs rendszert, amelynek alapja az elektronikus információ. Más településeken törekedni kell a rendszer létrehozására és működtetésére.

(2)Felhatalmazást kap a Kormány - összefüggésben az információs társadalom fejlesztésével - a települési integrált közösségi információs rendszer létrehozásával, működésével és fejlesztésével, valamint finanszírozási és támogatási feltételeivel kapcsolatos kormányzati intézkedésre és a szükséges jogszabály kiadására.

(3)Az integrált közösségi információs rendszer létrehozása és működtetése közszolgáltatás és a technikai hálózata közmű.

(4)Az integrált közösségi információs rendszer adatszolgáltatási tartalma:

(a) a közszolgáltatások információi,

(b) a társadalmi nyilvánosság körébe tartozó önkormányzati, kormányzati, egyéb állami, politikai információk,

(c) a magánélet vitelét és a közösségi életet szervező, segítő információk,

(d) a gazdasági életet segítő információk.

Az integrálással biztosítani kell, az állandó és folyamatos fejlesztés mellett, hogy a lakossággal és a településügy valamennyi ágával kapcsolatban lévő helyi, regionális és országos kiterjedésű jogi és nem jogi személyiségű szerveztek információi és információs kapcsolatai bárki, bármely szervezet számára elérhető legyen a település integrált közösségi információs rendszerében. A településfejlesztési program szerint el kell végezni és folyamatosan karban kell tartani a településen működő közcélú információszolgáltatások elektronikus közműhálózatba történő integrálását.

A lakosság számára a rendszerhez való kapcsolódást közvetlen, illetve közösségi szolgáltató egység (pl. teleház, tourinform iroda, ügyfélszolgálat, közönségszolgálat, stb.) közbeiktatásával lehetővé kell tenni.

(4)A településügyi információs rendszert a területi információs rendszerrel összehangoltan kell kialakítani és működtetni. Előnybe kell részesíteni a térképalapú információs rendszert.

(5)Az információs rendszer tartalmát és részletes szabályait a területi, illetve a településügyi információs rendszerről szóló jogszabályok határozzák meg.

 

 

33. §[50]

Vegyes és záró rendelkezések

 

/../


 

 1. sz. Melléklet a 2001. évi ... településügyi törvényhez

A helyi közszolgáltatások felsorolása:

A humán közszolgáltatások körébe tartozik különösen:

1.  az egészségügyi,

2.  a szociális és az óvodai ellátás,

3.  a temetkezés,

4.  a közoktatás,

5.  a kulturális szellemi örökség fenntartása, valamint

6.  a közösségi sportolás lehetőségének,

7.  a helyi társadalmi önszerveződés és kisebbségi jogok érvényesülését segítő közösségi tér,

8.  a közcélú és közérdekű tájékoztatás biztosítása, továbbá

9.  a helyi, a település közösségének, az állami ünnepségek, illetve

10.          a közmunkák szervezése.

Az anyagi közszolgáltatás különösen

1.  a helyi önkormányzat által létesített és finanszírozott költségvetési intézmények fenntartása, üzemeltetése,

2.  a közterületek (közutak, közterek, közlekedésbiztonsági berendezések) fenntartása, üzemeltetése,

3.  a helyi személyszállítást szolgáló tömegközlekedés,

4.  a zöldfelületek és közparkok fenntartása,

5.  a kártevők elleni védekezés,

6.  a katasztrófavédelem és létesítményének, eszközének fenntartása, karbantartása,

7.  az ivóvízellátás,

8.  a szennyvízelvezetés- és tisztítás,

9.  a közvilágítás,

10.          a fürdőszolgáltatás,

11.          a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés biztosítása,

12.          a helyi köztemetők fenntartása, karbantartása,

13.          az önkormányzati és közösségi tulajdonú telek- és helyiség gazdálkodás,

14.          az önkormányzati, közösségi tulajdonú épületek, helyiségek, telkek, továbbá társasházak kezelése, működtetése, képviselete és fenntartása, karbantartása, felújítása,

15.          a kéményseprési és a tüzeléstechnikai szolgáltatás,

16.          a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,

17.          a szilárd és folyékony hulladék elszállítása, kezelése,

18.          a helyi energia (elektromos-, gáz-, távhő -) ellátás,

19. a helyi távközlési szolgáltatás

20. a települési integrált közösségi információs rendszer működtetése és informatikai szolgáltatása,

21.          az egyéb anyagi jellegű szolgáltatás (pl. gyepmesteri tevékenység, stb.).

*****

Készítette Szilvássy István, a BM Közigazgatási Államtitkár megbízottja

2001. május 15. – június 5. között

Szilvássy István sk.

Megjegyzés:

1./ Az anyag az eredeti megbízás helyett - Dr. Kara Pál h. Államtitkár úr kérésére - nem koncepció, hanem maga a törvénytervezet első, kreatív munkaközi anyaga.

2./ Az anyag épít az 1998. évtől parlagon heverő törvénytervezetre, de korábbi jogszabályból is merít.

3./ Tekintettel arra, hogy a tartalmi vonatkozásokat nem lehetett az április 25-i határidőre beérkezett anyagok alapján elkészíteni, mert azok érdemben nem a kiadott tematika szerint készültek és nem voltak beilleszthetők egy kivétellel a koncepcióba sem, ezért az anyag készítője a koncepció-vázlat elfogadott szellemiségét követve saját kreativitására és a hozzá érkezett személyes információkra támaszkodva készítette el ezt a munka-közi anyagot, melyet még ki kell egészíteni az indoklással és a kodifikációs résszel.

4./ Ezért tehát azoktól, akik a tevőleges közreműködéssel meg voltak bízva, vagy fel voltak rá kérve, vagy statutumában szerepel a törvény-előkészítésben való részvétel, elvárhatóan az kéretik, hogy legyenek társak a megalkotott munkaközi anyag finomításában és esetleges ellenvéleményüket ne kinyilatkoztatással, hanem tételes bizonyítással támasszák alá, továbbá egészítsék ki azt felhasználható szöveganyaggal. Az is elvárható, hogy azt, akit csak néhány hónapra bíztak meg, hangsúlyozottan, csupán a koncepció készítésével, és az ügy iránti elkötelezettségből előbbre kívánja vinni egy jó törvény megszületését még akkor is, amikor egyedül hagyták, nem ildomos fumigálni. Fel kellene ugyanis tenni azt a kérdést, hogy miért nem történt 1998. áprilisa óta semmi érdemleges a településügyi törvénnyel kapcsolatban, és, miért nem készültek el a részanyagok olyan tartalommal, ahogy azt a h. Államtitkár Úr a leveléhez mellékelt tematika szerint kérte.

5./ Az anyagot, mely tartalmilag és formailag törvény-tervezetként készült el, a készítője munkaközi anyagként adja ki.

Most tehát visszafelé kell haladni, mert nem lehet kihagyni a szükséges munkafolyamatokat.

§  Meg kell vizsgálni az egyes szabályok gyakorlati hatását, ki kell kalkulálni a törvény életbelépésével várható költségvetési ráfordítást.

§  Számba kell venni az összes lehetséges kapcsolódó és módosítandó törvényeket, a jogi kodifikációt végre kell hajtani.

§  Meg kell írni az általános és részletes indoklást.

§  A szakmai és társadalmi, politikai egyeztetési folyamatot be kell indítani, amire elkészült már egy forgatókönyv.

Ehhez várom a 2001. április 25-i megbeszélésre meghívottak tevőleges közreműködését.


MAGYAR TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTŐK SZÖVETSÉGE

www.mttsz.hu

 



[1] Még nem indoklás, csak megjegyzés: Az 1947. évi alkotmány óta törvény nem rendelkezik a települések státuszáról, besorolásáról a nyilvántartásról, csak a Köztársasági Elnök által jóváhagyott, a  területszervezési eljárás során bekövetkezett változtatásoknak van jogszabályi alapjuk, a többinek csak az alkotmány előtti időkből. l Ami változik, az előbb keletkezik, de mindkét mozgás a létezés állapotát feltételezi, tehát a település létezését közigazgatási szempontból is meg kell határozni. A KSH nem jogszabály alapján tartja nyilván a településeket és jelenleg ráadásul településként tart nyilván valamennyi lakott helyet, amelynek száma nem azonos a 3158 önkormányzattal bíró településsel, annak száma tizenöt ezernél is több. A közélet és a joggyakorlat leginkább a ”település” fogalmat használja a KSH által definiált ”helység” fogalom helyett, tehát ezt használni és erről rendelkezni kell.

[2] Ha evidens a település fejlődése, akkor az a szervezet-fejlődés axiómái szerint egyesülhet más településsel és szétválhat, vagy kiválhat más településből. Ennek van egy józan, ésszerű mértéke, amit jogszabályi feltételek is kiköthetnek, de ebből az objektív sajátosságból és az alkotmány szerinti önkormányzásból következik, hogy mesterséges gátat vagy nyomást ezzel kapcsolatban nem kéne állítani. Viszont az ilyen jellegű változás esetén fellép jelenleg, amíg az új önkormányzat legitim működése nem kezdődik meg egy vákuum, amikor is a település kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet, érdekei sérülhetnek a vagyonosztozkodás során, ezért a vákuum kitöltésére vagy közigazgatási biztost, vagy a szét-, kiválást előkészít bizottságot kell felhatalmazni, megbízni ideiglenes és korlátozott képviselőtestületi és polgármesteri jogokkal és kötelezettségek ellátásával.

[3] A település például önkormányzat nélkül van, ha a képviselő testület lemond.

[4] Az 1949. évi XX. törvény 41.§ (1) bekezdése.

[5] Lásd a közszolgáltatások felügyeleti rendszerét, a településfejlesztés és üzemeltetés intézményrendszerét később.

[6]  Az nem egy hatékonyan szabályozott állapot, hogy az eredetileg kivételes - nevezetesen hátrányos - helyzetet feltételező ad hoc szabály jelenleg már általános és állandó szabály lett, azaz a települési önkormányzatok közel kétharmada hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetűséget indokolatlanul sok önkormányzat, mint állandósági tényezőt veszi alapul, vagyis stagnálja a település fejlődését. Ez a szabály nem kívánja megszüntetni, de értelmes határok közé és a helyi felelősséget is beszámítva optimalizálni igyekszik a hátrányos helyzetűség kezelését, kifejezve azt a követett célt is, hogy az állam - ha objektivitásnak el is ismeri a hátrányos helyzetet, amit támogat -, de azt a relatív fejlődéshez, hatékony település-menedzsmenthez igyekszik kötni.

[7] A közszolgáltató használatában, kezelésében lévő ingatlan, épület, gép-berendezés, tárgyi eszközök, műszaki technológiai eljárás karbantartása, felújítása, fejlesztése tartozik ide.

[8]  Szükséges átgondolni, hogy a legkisebb költség elve alkalmazható-e? Automatikusan tartalmazza-e a műszaki-fejlesztés és a minőség védelem fedezetét?

[9]  Ez a pont a záró rendelkezésekhez kerülhet majd.

[10] Az összefonódás megakadályozását célozza ez a rendszer, amelyet az önkormányzati képviselők esetében már alkalmazott a magyar közigazgatás.

[11]  Létesítését és működését az országos központont keresztül az állam hozzájárulása és a megkötött közszolgáltatási szerződés után (pl. a szerződés ezrelékében meghatározott) fizetett illeték biztosítja.

[12] Amennyiben más, pontosabban meghatározható, optimálisabb normatíva nincsen.

[13]  Már a póznaügy a maga 60 Mrd Ft összegű lehető következményével gyakorlatilag indokolná a Központ létrehozását. A költségvetésre ez kb. 6-800 millió Ft összegű költséget jelent, ami viszont bőven megtérül a közszolgáltatások működésének, hatékonyságának növekedése következtében. A már meglévő országos közszolgáltatási felügyeleteket esetleg össze lehetne vonni (pl. energia, hírközlés, út-, stb.).

[14] Az Alkotmány szerint a településeket megillető önkormányzás joga nem kizárólagosan a helyi önkormányzatra értendő csupán. A nemzetközi és a hazai korábbi jogszabályok a közösségi (common) tulajdonnal való rendelkezés jogát és kötelességét nem csak a helyi önkormányzatra bízza. Magyarországon a II. világháborút követő tanácsi rendszerrel összefüggésben bekövetkezett államosítást az új önkormányzati rendszer kialakításánál a lakossági hozzájárulással készült közművek, közműtárgyak továbbra is lényegében államosították oly módon, hogy azok az önkormányzat tulajdonába kerültek, majd innen, gyakorlatilag a tulajdonlással rendelkező magán vagy vegyes tulajdonú gazdasági társaságokhoz kerültek át. Ez a gyakorlat nem fér össze az EU-ban kialakult és a polgári érték- és jogrenden alapuló tulajdonlással. Az önkormányzatok esetében - a központi kormányhoz hasonlóan - is meg kellett volna tenni a közhatalmi feladatok és hatáskörök, illetve a tulajdonnal való gazdálkodás és ezzel kapcsolatos profit-szerzési tevékenység intézményes elválasztását. Ezt a települések tényleges önkormányzásához, a demokrácia kiteljesedéséhez szükséges megtenni.

[15] A Kormány már az információs társadalmat hozza létre, amelyben a helyi népszavazások technikai lebonyolítása az eddigiekhez képest sokkal olcsóbban és gyorsabban megoldható. Az ilyen esetekben biztosítani kell, hogy az önkormányzat ne az államot, vagy egyéb érdeket, hanem a helyi társadalmat képviselje. A helyi társadalmat már a XIX. század végi jogszabályok is “felnőttként” kezelték, ezt a kompetenciát a tanácsi rendszer degradálta.

[16]  Megvizsgálandó, hogy ez a szabály nem ütközik más jogszabály előírásába.

[17] A közszolgáltatás - többek között - azért monopólium, mert annak bármely legkisebb egysége is szükséges ahhoz, hogy a közszolgáltatás működjön. Nem lehet a lépcsőházat elrekeszteni a társasházban, a szennyvízcsatorna bármely hosszúságú darabját eladni a hulladékgyűjtőnek, stb., mert az megbontja a közszolgáltatás rendszerét. Minden egyes tulajdonrész tehát egyformán fontos a közszolgáltatás működése miatt, tehát a legkisebb és a legnagyobb tulajdonos szavazata egyenlő súlyú.

[18] Lásd előző pontban leírtakat. Meggondolandó, hogy ezekről, a településen egyedi és közcélú ingatlanokról, létesítményekről ezekben az esetekben ne csak a tulajdonosok közössége, hanem helyi népszavazás döntsön. (Pl. a visegrádi Lepence fűrdő esete.)

[19]  Vagyonfelélés elleni intézkedés, illetve a közszolgáltatás fejlesztését célozza. A magyar polgári törvények korábban azt is meghatározták, hogy a bevételt a tulajdonrésszel rendelkező lakosok között szét kellett osztani.

[20] A településüzemeltetés sajátos területe a társasházak és a többlakásos épületek működtetése, amely közszolgáltatásnak minősül. A társasházi törvény legfőbb fogyatékosságait korrigálják ezek a szabályok. Az épületek üzemeltetése, karbantartása tekintetében egyenrangúak a lakásokat ténylegesen használó bérlők és tulajdonosok. Az önkormányzat, a hivatal, az önkormányzati tulajdonban lévő és kezelési funkcióval bíró gazdasági társaság és a bent lakó tulajdonosok között nyilvánvaló ellenérdekeltség jött létre. A bérlakások elidegenítésével, mivel a befolyt összeget egyáltalán nem vagy nem egészen az adott épület évtizedek óta elmaradt felújítására, de nem is a lakóépületek karbantartására fordították, különösen, ahol az önkormányzat többségi hányaddal rendelkezik – kevés kivételtől eltekintve – többségében a helyzet csak romlott. Nem egy helyen az elidegenítést kimondó határozat pillanatában leállították az épület könnyező gombátlanítását. És még lehetne sorolni ... Stb.

[21]  Életeket tesz tönkre vagy vitás helyzeteket konzervál, hogy csak a bírósághoz lehet  ilyen esetekben fordulni, amelyik nem is tudja a legtöbb esetben részletekbe menően megvizsgálni az ügyet. Általában itt a volt tanácsi lakás tulajdonossá vált bérlők kerültek olyan helyzetbe, hogy az ilyen problémák miatt kedvezőtlen lakás- és életkörülményeiket csak ügyvédi költséggel és évek múltával orvosolhatják - jobb esetben. A piacgazdaság terén bevált választott bíróság ebben a szektorban is - bizonyos módosítással - működtethető, különösen a fővárosban, a nagyobb, többlakásos privatizált épületekkel rendelkező településeken.

[22]  A közszolgáltatások terén több okból nem engedhető meg a keresztfinanszírozás. Hasonlóképpen nem engedhető meg, hogy a vagyoneladás, bérbeadás bevétele - különösen közösségi vagyon esetén - ne ugyanarra a közszolgáltatás fejlesztésére legyen felhasználva. A keresztfinanszírozásra azokat a bevételeket kell felhasználni, amelyek nem a közszolgáltatásból erednek, hanem adókból, járulékokból, vállalkozás-jellegű bevételekből, adományból, stb. keletkeznek.

[23]  A szennyvízcsatornára történő bekötést és a csatornaművek hatékony, gazdaságos üzemelését kívánja elősegíteni ez a rendelkezés.

[24] Először is a turista nem ugyanaz, mint a lakásbérlő. A lakásbérlő ugyanakkor ugyan úgy hozzájárul az épület fenntartásához, karbantartásához, az üzemeltetési, a karbantartási szolgáltatásokat ő veszi igénybe, mint fogyasztó és a tulajdonos (az önkormányzat, stb.).

Ebben az esetben a bérlő és a tulajdonát használó, bentlakó tulajdonos a közszolgáltatás alanya, fogyasztója

Ezzel biztosítható továbbá, hogy a rendeltetésszerű használat, karbantartás, fenntartás költségei a tulajdonos és bérlő között ne sikkadjon el a társasház, az épület karbantartása kárára, illetve a közös képviselő és az alvállalkozók ellenőrzése ezáltal közvetlen és valóságos lesz. Számos anomália nevesíthető és felszámolható ily módon. (Pl. a bentlakók és a nem-cselekvésével végül is az épület állagát rontó és ezzel a bentlakó tulajdonosoknak, bérlőknek kárt okozó, de az önkormányzati tulajdonos mögé bújó, a közös képviseletet is ellátó közszolgáltató felesleges monopol helyzete így ellensúlyozható).

A tulajdonosok vagyonhoz fűződő jogait és kötelességeit viszont ez a rendelkezés nem érinti.

[25] A címnyilvántartás a jogok és főleg a kötelességek gyakorlása, betartása miatt szükséges. Fel kell újítani a lakónyilvántartást.

[26] A főbb és részletes rendelkezéseket az építésügyi törvény és módosításai tartalmazzák. Ezért a településrendezés prioritásával kapcsolatos a kormányzati szervek között elő-elő jövő vitát lezáró és néhány kiegészítő rendelkezést tartalmaz ez a fejezet, azzal a fenntartással, hogy az egyeztetés során kiegészítések, pontosítások várhatók.

[27] Az 1937. évi VI. törvény a rendezési terveket és építésügyi szabályzatokat Budapesten a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, a mai megyei jogú városokban a törvényhatósági bizottság, a városokban a képviselő testület, a községek esetében pedig a vármegye saját rendeleteiben határozta meg. Tehát a mainak megfelelő akkori helyi önkormányzatok - a városok kivételével – nem alkottak településrendezési szabályokat, csak elsőfokú hatóságként alkalmazták azokat. Az akkori idők településfejlesztési és rendezési eredményei mai is követendő példák. A fenti szabályozás tehát részben adaptálja a múltban már eredményes formát, de a mai viszonyoknak megfelelően, részben a településfejlesztésben lényegi szerepet betöltők számára biztosítja a részvételi demokráciát, az egyes érdekcsoportok súlyának kiegyenlítését. Ugyanakkor az önkormányzatok helyi rendeletalkotási, közigazgatási feladat- és hatáskörének gyakorlását biztosítja.

[28] Használati funkció: mezőgazdasági, erdő, bányaművelés, vízgazdálkodás, természetvédelem, honvédelem, árvízvédelem, stb.

[29] Belterületen az elhanyagolt telkek illegális szemétlerakó-helyekké válnak, növényi és állati kártevők elszaporodását segítik elő. A lemáló vakolat balesetveszélyes helyzetet teremt. Egy helyi védettségű történelmi város- vagy faluközpont, utcakép csak a közösség együttes akaratával változtatható meg. A legszebb magyar mezővárosok, gazdafalvak arculatát tették tönkre a hatvanas-hetvenes években oda nem illő és mára már leromlott állagú betonépületekkel. A falukép-, a városkép helyi társadalmi és gazdasági érték (pl. turizmus). A közterület állagát meghatározza az azt szegélyező telkek, épületek állaga. A közterület pedig az emberek mindennapi életterét adja, tehát az emberek életének egyik meghatározó közege. Egy lerobbant ház, egy elhanyagolt telek nemcsak vizuális értelemben rontja a habitált Ember mindennapi életkörülményeit. Ezért ez a szabályozás azt jelenti, hogy a telek rendezettségének, az épület homlokzatának karbantartására, felújítására a tulajdonos kötelezhető. Ha a kötelezést nem hajtja végre, akkor az önkormányzatnak kell azt végrehajtatnia, de ehhez eszközökkel is kell rendelkeznie. Ezek egyike, hogy az épületet, telket az elvégzett karbantartási, felújítási munkaértékének megfelelő jelzáloggal terhelik meg. Számítani kell azonban arra, hogy az önkormányzat ezt azért nem kezdeményezi, mert ténylegesen vagy más ok miatt nem tud pénzt fordítani ilyen célra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy átlátható, nyilvános terv ne legyen a belátható időn belül megtörténő felújításra, vagy ne lehessen megoldani a romos állapotú épület vagy rendezetlen telkek utcafront felé eső ideiglenes takarását.

[30]  Póznaügy, vízóra-akna a telken belül, villany-, gázóra a lakáson belül c. probléma kezelését célozza ez a szabály.

[31] Egy másik probléma, a falfirkák (graffitik) elleni védekezést és ennek a problémának a jogszabályi kezelését is meg kellene vizsgálni és a szükséges szabályozást e paragrafus alatt megtenni.

[32] Hivatkozással az 1937. VI. törvényre is, de arra is, hogy itt nem a fejlesztés térbeli és egyéb korlátjának az áthágásáról van szó. Ezeket a korlátokat a településrendezésnek természetesen dokumentálni kell. Arról van szó, hogy miután a fejlesztés céljai, irányai, programjai már megvannak, akkor már van mit a térben elrendezni.

[33] Pl. a Megyei Fejlesztési Tanács

[34] A dokumentumok közül a településpolitikai határozat felülről lefele hat, míg a többiek alulról felfelé. A településfejlesztési koncepció autonóm, mert, ha az alkotmány elismeri a település és önkormányzásának autonómiáját, akkor a fejlődésének koncepciója is autonóm. A településfejlesztési program és terv viszont egyeztetésre kötelezett dokumentum. A koncepció, program és terv nem elsősorban idő-hierarchiában van egymással összefüggésben, hanem a helyzetmeghatározás-értékelés-célkitűzés-eszközbiztosítás-megvalósítás folyamatába vannak kapcsolva.

[35] Ideértve természetesen a megyei és a fővárosi közgyűlést is.

[36] Lásd 30. §

[37] Ennél lehet, hogy van pontosabb meghatározás.

[38] Ezzel a programok, tervek megalapozottabb, hatékonyabb előkészítését lehet elérni, mint ha csak egy általános jogszabályi rendelkezés vonatkozna ezekre. Ez a rendelkezés és annak végrehajtása önmagában is nagy jelentőségű terület-, illetve településfejlesztés.

[39] Több pályázat csak utólag fizeti a támogatást. Az előfinanszírozást az önkormányzatok nem bírják, vagy feleslegesen hitelt kell felvenniük, ha tudnak. Elég probléma számukra az önrész felvétele. A Belügyminisztérium szervezésében egy ad hoc tárcaközi bizottság menedzselné ezt a témát. Bizonyára kevesebb bent ragadt támogatási forrás maradna a jövőben, ami sem a költségvetésnek, sem a potenciális kedvezményezettnek nem jó.

[40] Ez a követelmény a banki hitelek esetén már és az EU támogatásoknál is többé-kevésbé így működik. Két év türelmi időnek elégnek kell lennie ahhoz, hogy a programok elkészüljenek és elfogadják azokat.

[41] A tőke és pénzpiaci eszközök lehetőségeit a jelenlegi helyzethez képest bővíteni kellene és az EU-konform szabályozását vagy e törvényben vagy külön jogszabályban meg kellene tenni. Az önkormányzatok fejlesztési tartalékaiból például kommunális bankintézetet lehetne működtetni. Sajnos ehhez információ, konzultáns segítség nem állt rendelkezésre a munka-anyag készítésekor. A témára vissza kell térni, mert a jelenlegi önkormányzati tőke- és pénzpiaci gazdálkodás nem elég hatékony, illetve az EU országaiban bevált módszerekkel korszerűsíteni kell.

[42]  A Tanács - e törvény szerinti - létrehozásának, státuszának, hatáskörének és feladatkörének szükségességét több motívum is alátámasztja: Az Alkotmánybíróság az állam közhatalmi és a közvagyonnal való gazdálkodó funkciójának szétválasztásáról szóló határozata vonatkoztatható a helyi közhatalommal rendelkező, jogalkotó és jogalkalmazó önkormányzatra is. l A területfejlesztés intézményrendszerében (Megyei Fejlesztési Tanács) is jelen vannak a helyi önkormányzatokon kívül más szervezetek is. l Alapvető és aktuális társadalmi, politikai, kormányzati kívánalom, hogy a településfejlesztés, üzemeltetés, rendezés, menedzselés a demokrácia, partnerség, átláthatóság és szubszidiaritás elveinek megfelelő gyakorlat a településeken belül is továbbfejlődjön és háttérbe szoruljanak, megszűnjenek olyan negatív jelenségek, mint a politikai, parciális érdekből hozott irracionális döntések, döntésképtelenségek, köz-, közösségi vagyon vesztések, stb. l A Tanács nem magisztrátus, nem az önkormányzat tanácsadó szerve. Ha az önkormányzat a kormány, akkor a Tanács a parlament, amely nem végrehajtó szerv, hanem döntéshozó. l A XIX. század végén és a XX. század első felében lezajlott urbanizációs fejlődés a nagyobb településeken és a fővárosban bizonyíthatóan nem jött volna létre a hasonló intézményként működtetett közmunkák tanácsa nélkül. l Idézett részlet Rakovszky Ivánnak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa akkori elnökének a Tanács történetét feldolgozó Siklósi László: Hogyan épült Budapest? – 1931. című könyvéhez írt előszavából: „A Közmunkatanács hosszú története az önkormányzati működés tényekkel való dicséretének egyik fejezete. Mert a Fővárosi Közmunkák Tanácsa önkormányzat a szó legteljesebb értelmében. Magyarországon talán megszoktuk, hogy az önkormányzat lényegét csak a közigazgatási tisztviselők választásában kimerülő speciális magyar önkormányzati formában lássuk. A szó európai értelemében azonban a részben választott, részben bürokrácián kívül álló elemek sorából kinevezett tagok alkotta Közmunkatanács önkormányzat, az önkormányzatnak angol jellegű formája, minthogy megalkotásának gondolata is angol példából indult ki." Csak emlékeztetőül, ezek a mondatok 1931-ben íródtak. l Ha az önkormányzatiság újra születésével egy időben a település fejlesztési és üzemeltetési tanácsok e paragrafus szerint létrejöttek volna és működnének, feltehetően elkerülhető lett volna sok településen a vagyonvesztés, kevesebb visszaélés lett volna, a fővárosban például megvalósult volna az Expo és annak összes infrastrukturális fejlesztése a körgyűrűtől kezdve, a felszíni közlekedés fejlesztéséig, stb., és nem lett volna négyes metró -, a főváros és a kerületei fejlesztési, üzemeltetési és forrásmegosztási ügyeiben meddő vita, stb. l Ez a szervezeti forma természetesen eszköz ahhoz, hogy egy, a jelenleginél hatékonyabb, demokratikusabb, átláthatóbb, és ne a rövidtávú, szűkebb körű pártpolitikai és egyéb érdekek domináljanak a településfejlesztés terén, illetve, hogy a ki nem használt erőforrásokat, lehetőségeket a település lakosságának életminőségének fejlesztése érdekében mozgósítani lehessen. l Megfontolandó, hogy a Tanács a fejlesztésekhez szükséges forrásszervezéssel és nyújtásával, mint helyi befektetési alapkezelő foglalkozzon, és, hogy teljes egészében a Közmunkák Tanácsának tevékenységét végezze-e. A fővárosban és a megyei jogú városokban, ahol a Kormány is tagja a tanácsnak ott mindenképpen szükséges ez a funkció.

[43] A kis községeket nem számítva kb. több, mint ezer településen jön létre tanács. Például a kb. ezer belterületi telekkel rendelkező településen milliárdos nagyságrendű közszolgáltatási bevétel keletkezik évente. Itt már érdemes Tanácsot létrehozni.

[44] Az önkormányzat többsége esetén a Tanács gyakorlatilag önkormányzati testületté válna, ami nem cél.

[45] Ezzel a szabállyal lehet biztosítani, hogy ne személyes, hanem testületi döntések szülessenek a Tanácsban. E szabály miatt sem lehet a Fejlesztési és Üzemeltetési Tanács és a Képviselő Testület között egyenlőséget feltételezni. A szabály alkalmazásának technikai feltételei már jelenleg is igen gyorssá, hatékonnyá tehető (informatika, internet).

[46] A kerületek polgármesterei miatt.

[47]

képviselők csoportja

község, nagyközség, város

község

nagyközség

város

megyei jogú város

főváros

 

 

Önkormányzat és hivatala

25%

2

3

5

11%

4

7%

5

 

Költségvetési intézmény

23%

1

2

4

11%

4

7%

5

 

gazdasági élet szereplői

25%

2

3

5

26%

9

22%

15

 

lakossági és civil szervezetek

27%

2

3

5

26%

9

23%

16

 

 

 

 

 

 

0%

0

0%

0

 

Kerületek

 

 

 

 

14%

5

33%

23

 

Kormány

 

 

 

 

11%

4

7%

5

 

Összesen

100%

7

11

19

100%

35

100%

69

 

[48] Mindaz a feladat, amely az eddigiek során nem került meghatározásra, vagy a törvény valamely szabálya miatt meg kell határozni ebbe a pontba kerül leírásra. A kodifikáció egyik feladata, hogy az illető szervezetet megnevezze és feladatát meghatározza.

[49] Az információs társadalom, a településügy valamennyi területének, a társadalmi nyilvánosság és a döntések hatékonyságának kívánalma az, hogy a megfelelő tartalmú és időben rendelkezésre álljanak bárki számára az információk. Továbbá szükséges az is, hogy a szervezetek szerint keletkező információk összehangolt technikai rendszereken keresztül és mindenkinek a saját igényei szerinti tartalommal áramoljanak. A településen lévő információs végpontok és a hálózati rendszerek integrált szolgáltatási rendszerét ki kell alakítani, hatékonyan kell működtetni. Ebben a közszolgáltatási ágban is összehangolt fejlesztésre van szükség. Az intelligens település, mint cél, az internet, mint eszköz már ez irányba hat.

[50] Ezt a fejezetet a kodifikációban résztvevő minisztériumi és kormányzati szervek képviselői fogják megalkotni.


Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége
20 éves
1998 - 2018
Alapítás év 1997. Bírosági bejegyzése 1998. 
E-MAIL: mttfsz@gmail.com, titkarsag@mttsz.hu
Levélcím: MTTSZ 1122 Budapest, Csaba u. 8.
Székhely: 1138 Bp.Dagály u.11.

 .